FT Deutschland: Magyarország veszíthet a legtöbbet

A lap keddi számában Benjamin Dierks beszámolt az európai uniós források magyarországi felhasználásáról. Riportjában bemutatta a Csak a szél című film főszereplőjét, aki egy Szolnokhoz közeli településen él. Elmondta, hogy a film készítői új lakást ígértek neki, de még mindig egy rozzant barakkban él családjával. A cikkíró említést tett az uniós forrásokból finanszírozott, a romák integrációját szolgáló, önsegítő projektről, amelynek keretében felújíthatják házaikat és kiemelte, hogy ezek a projektek Brüsszel juttatásain állnak vagy buknak. Dierks megjegyezte, hogy sehol máshol nem részesedik olyan nagy arányban az EU az állami befektetésekből, mint Magyarországon, ugyanakkor semelyik másik kedvezményezett nem fenyegeti ilyen sok pénz elvesztése, ha az EU a 2014 és 2020 közötti költségvetési kereteket szűkebbre veszi.

A német lap szerzője megállapította: Budapest nagy gondja, hogy a 2020-ig tartó keretköltségvetés vitája nem csupán a kisebbségek integrációjába, hanem akár a növekedésbe is kerülhet. A cikk utalt Orbán Viktor egy nyilatkozatára, miszerint az EU strukturális támogatási az egyetlen pénzforrást jelentik a magyarországi fejlesztési projektek számára. A szerző hozzátette, hogy az EU húsz leggyengébb régiójából négy Magyarországon található. Az Európai Bizottság információi alapján kitért arra, hogy a Közösség Magyarország állami befektetéseinek több mint 90 százalékában részt vesz, továbbá ismertette, hogy a magyar számítások szerint az új pénzügyi keret elfogadásával a Magyarországnak szánt kohéziós támogatások majd harmadával csökkennének.

Győri Enikő a cikkben kifejtette, hogy az uniós polgárok így adhatják a legjobb helyre pénzüket, hiszen Magyarország az összeg 60 százalékát közvetlenül a növekedésbe pumpálná. Megjegyezte, hogy ennek haszonélvezői között vannak az olyan Magyarországon megtelepedett, német vállalatok is, mint a Henkel vagy a Haribo. Az írás említést tett arról is, hogy az országnak a jelenlegi keretek között rendelkezésére álló 25 milliárd euróból csak 12 milliárdot fizettek ki. Az adminisztráció gyakran túlterhelt ahhoz, hogy az uniós milliárdokra átvevőt is találjon – tette hozzá. Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a német lapnak elmondta, hogy a magánbefektetők számára túl rossz a környezet ahhoz, hogy társfinanszírozóként tudjanak fellépni az uniós támogatásoknál. Kijelentette, hogy túl sok miniszter akar a folyamatba beavatkozni, a helyi önkormányzatok pedig nem elég felkészültek. Szerinte anélkül ítélik oda a pénzeket, hogy felülvizsgálnák a projekteket. Hozzátette, hogy miközben Magyarország több pénzt követel, addig a rendelkezésre állót sem tudja elkölteni – idézi a Financial Times Deutschland írását a Médianéző.