Lengyel kutatókkal vitázott az alaptörvényről Navracsics

Az Alexis de Tocqueville politikai és jogi gondolatok intézete által szervezett tanácskozáson magyar részről a miniszterelnök-helyettes, valamint Molnár Attila Károly (PPKE) és Gallai Sándor (Corvinus Egyetem) vett részt. Lengyelországot – a szereposztás szerint a magyar reformokat pártoló és azokat ellenző – két-két lengyel előadó képviselte, de Navracsics Tibor az MTI-nek telefonon azt mondta, hogy „a hozzászólók túlnyomó többsége támogatólag vagy szimpatizálva beszélt a magyarországi változásokról”. A miniszterelnök-helyettes a több mint száz egyetemi hallgatóból és tanárból álló közönségnek bemutatta a magyar alkotmányt és elfogadásának előzményeit. Beszélt az ország súlyos gazdasági helyzetéről is, amely megelőzte az európai gazdasági válság kirobbanását, illetve az őszödi beszéd okozta bizalmi válságról is. Gallai Sándor az elmúlt két év gazdaságpolitikai lépéseit ismertette, míg Molnár Attila Károly a magyar belpolitikai konfliktusok és viták fő témakörét, illetve azok kulturális és történelmi hátterét vázolta fel a konferencián.

A legtöbb bírálat Aleksander Smolar, a lengyel Báthory Alapítvány elnöke részéről érte a magyar kormányt. A politológus nem kérdőjelezte meg azt, hogy Magyarország törvényes demokrácia, de szerinte nem sorolható a liberális demokrácia kategóriájába. Ebből kiindulva vitatta a magyar politikai, illetve törvényhozási eseményeket. A második vitatkozó felszólalásban Dariusz Filar, a gdanski egyetem professzora már egyebek között támogatta az új adórendszert, a nyugdíjkorhatár növelését és még a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó lépésekkel is egyetértett, viszont annak indoklását bírálta. Zdzislaw Krasnodebski, a brémai egyetem kutatója a Nyugat által Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mércét bírálta. Véleménye szerint az országot azért érik támadások, mert kicsi, míg egyre inkább a nagy országok döntenek Európa jövőjéről. Az utolsó lengyel felszólaló Robert Gwiazdowski, az Adam Smith központ képviselője is pozitívan értékelte a magyar gazdaságpolitikát. Egyetlen kritikai megjegyzése az áfa-növelésre vonatkozott, amely szerinte az adóelkerülések formájában visszaüthet.

Navracsics Tibor az MTI kérdésére válaszolva megjegyezte, hogy a konferencia tervezetében hangsúlyozottan a nemzeti identitás kérdése is szóba került, mert „többen úgy értelmezték Magyarország lépéseit, mint a gazdaságpolitikai szuverenitás visszaszerzését, illetve egy kis nemzetállam válaszlépéseit” az Európai Unió gazdasági válságában az őt fenyegető veszélyekre.