Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A világ jelentős részén piacvezető Google és Facebook sikerét vizsgálta Berényi Konrád az Internet Hungary konferencián. Mit csinál a két cég másképpen, mint a többiek? Miben adnak többet, mint versenytársaik? Előadása elején lelőtte a poént: a hazai színtéren is vezető szerepet betöltő két site-tól jócskán van mit ellesni.
Berényi Konrád a Minden lében két kanál főhőseihez, Roger Moore-hoz (alias Google) és Tony Curtis-hez (alias Facebook) hasonlította a két oldalt. Mik azok a tulajdonságok, amelyek mindkét óriáscéget jellemzik? Van történetük: felépültek köréjük mindenféle mítoszok. Tudjuk például, hogy mikor és indultak – az egyik sztoriból ugye film is készült – a Google egy szakdolgozatból a Facebook pedig egy kollégiumból indult. Vannak titkok, rejtélyek, például, hogy mi alapján állítják össze a találati listát – a történetmesélés az, ami túlmutat azon, amit a puszta szolgáltatás csinál.
Mindkét vállalat mögött arcok vannak. Ismerjük őket, Sergey Brint és Larry Page-et, illetve Mark Zuckerberget, a szerethetően utálatos, megosztó, fontos karaktert. Lehet őket szidni és szereni is, a hús-vér embereket, akik megszemélyesítik a szolgáltatást, mely az életünk részévé válhat.
A piacra való bevezetés a Google esetében a Yahoo-n keresztül valósulhatott meg, a Facebook pedig egy hiánygazdaságot épített. Csak bizonyos egyetemeken terjedt, így válhatott érdekessé, trendivé a bekerülés. A terjeszkedés alapja lokalizáció a Facebook közösségen keresztül építkezik, míg a Google lokalizál. Üzleti modelljeik hirdetésre építik a szolgáltatást. Elvük: sok kicsi sokra megy.
Berényi kitárt a jelenlegi problémákra is, ugyanis nem minden működik tökéletesen. A Facebookon az ügyfélszolgálat nem működik zökkenőmentesen, nehéz információhoz jutni felhasználóként. A Google esetében a gyakorlat az, hogy amennyiben hirdetők vagyunk, a szolgáltatás tökéletesen működik, ám ha weboldalt üzemeltetünk, akkor előfordulhat, hogy nem kapunk választ. Ha például lopja a nevünket valaki, vagy meg tudjuk oldani a problémát, vagy nem.
A Google-nak van hazai képviselete, a Facebooknak nincs – utóbbi modell persze lényegesen olcsóbb. A felhasználók kezelésében nagy különbség van a két cég között, így amíg a Google kézen fogja és körbevezeti a felhasználót, A Facebook esetében folyamatosak a botrányok az adatkiadások körül, nem kezelik mindig megfelelően ezt a területet.
Tanulságként az előadó összefoglalta a tapasztalatokat: elsősorban a cég legyen hiteles. A példák is azt mutatják, hogy ez esetben a felhasználók és a piac elfogadják, elnézik a kisebb botlásokat. Legyen a bevétel széles bázison, ne ragadjunk le egy piacon. Ha például Magyarországon kezdünk, tervezzük meg azt is, hogy ki fogunk lépni. Végül pedig: kísérletezzünk. Minél több dolgot próbáljunk ki, a Google és a Facebook példája is egyaránt azt a gyakorlatot követi, hogy folyton-folyvást újat vesznek elő, hibáznak, végül pedig tanulnak belőle. A Google Wave esete megmutatta, hogy bele lehet bukni akár háromszor is egy közösségi oldal építésébe, majd csinálni egy negyediket.