Csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány 2011-ben az Európai Unióban és az euróövezetben abszolút összegben és arányában is, emelkedő államadósság mellett mindkét térségben – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala az Eurostat hétfőn.
A GDP-arányos államadósság az euróövezetben a 2010-es 85,4 százalékról 87,3 százalékra nőtt 2011 végére, az EU-ban pedig a 2010-es 80,0 százalékról 82,5 százalékra 2011 végére. Az euróövezetben a GDP-arányos államháztartási hiány 2010-es 6,2 százalékról 2011-ben 4,1 százalékra, az EU-ban pedig 6,5 százalékról 4,4 százalékra csökkent.
A magyar GDP-arányos államadósság az Eurostat adatai szerint alacsonyabb mind az euróövezeti, mind az uniós átlagnál: a GDP-arányos államadósság a 2010-es 81,8 százalékról 81,4 százalékra csökkent 2011 végére, a 2010-es 4,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány pedig 2011-ben 4,3 százalék többletbe fordult.
Magyarország mellett még Észtország és Svédország ért el kormányzati többletet 2011-ben (1,1 és 0,4 százalék). A legalacsonyabb államháztartási hiányt 2011-ben Luxembourg (0,3 százalék), Finnország (0,6 százalék) és Németország (0,8 százalék) érte el.
Tizenhét uniós tagországnál volt 2011-ben 3,0 százaléknál nagyobb a GDP-arányos államháztartási hiány: Írország (13,4 százalék), Görögország és Spanyolország (mindkettő 9,4 százalék), az Egyesült Királyság (7,8 százalék), Szlovénia (6,4 százalék), Ciprus (6,3 százalék), Litvánia és Románia (egyaránt 5,5 százalék), Franciaország (5,2 százalék), Lengyelország (5,0 százalék), Szlovákia (4,9 százalék), Hollandia (4,5 százalék), Portugália (4,4 százalék), Olaszország (3,9 százalék), Belgium (3,7 százalék), Lettország (3,4 százalék) és a Cseh Köztársaság (3,3 százalék). Az unió tagországai közül 25-nek csökkent, kettőnek pedig nőtt a GDP-arányos államháztartási hiánya 2011-ben.
A tavalyi év végén a legalacsonyabb államadóssága Észtországnak volt, 6,1 százalékos, majd növekvő sorrendben Bulgária (16,3 százalék), Luxembourg (18,3 százalék), Románia (33,4 százalék), Svédország (38,4 százalék) és Litvánia (38,5 százalék) következett.
Tizennégy uniós tagállamnak volt 60 százalékot meghaladó államadóssága, csökkenő sorrendben: Görögország (170,6 százalék), Olaszország (120,7 százalék), Portugália (108,1 százalék), Írország (106,4 százalék), Belgium (97,8 százalék), Franciaország (86,0 százalék), Egyesült Királyság (85,0 százalék), Magyarország (81,4 százalék), Németország (80,5 százalék), Ausztria (72,4 százalék), Ciprus (71,1 százalék), Málta (70,9 százalék), Spanyolország (69,3 százalék) és Hollandia (65,5 százalék). Összességében hat uniós tagország államadóssága csökkent – közöttük Magyarországé –, és 21 tagországé nőtt 2011-re 2010-hez képest.
Forsthoffer Ágnest jelölte az Országgyűlés elnökének a Tisza Párt. A 45 éves, Balatonfüreden élő közgazdász közel húsz éve vezeti családi szállodavállalkozásukat. A leendő házelnök pénzügy-számvitel és marketing szakon végzett, és 2025 ősze óta a Tisza Párt alelnöke. Megválasztásával az európai parlamenti modell érvényesülhet Magyarországon is.
Családi nagygazdaság vezetője lesz a Tisza-kormány agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős minisztere.
A milánói esemény felszólalója szerint külső befolyás döntött.
Már fel is éledtek az európai hangok, amelyek szankciókat követlenk a zsidó állam ellen.
Bár hivatalosan még Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, a Külügyek Tanácsában, és az Európai Tanács informális találkozóján is terítékre kerülhetnek olyan kérdések, amelyek az utóbbi hónapokban már tabunak számítottak. Minél hamarabb meg akarják valósítani azokat az intézkedéseket, amelyeket eddig Orbán Viktor akadályozott.
A lengyel miniszterelnök szerint Orbán Viktor távozása után nem lesz szükség a vétó eltörlésére.
Kijöttek a legfrissebb adatok.
Lesznek kérdések, amelyekben az EU vezetése igazodást vár el tőlük, és ezekben a kérdésekben igazodni is fognak.
Miniportrénkban a „bulibáró” minisztervárományos családja, útja a baranyai református parókiától a londoni műtőkön át a kormányzati felelősségig. Hegedűs Zsolt bemutatkozik.
