A fiatalok körében és a web 2.0 világában hódítana a Kossuth Rádió

Mi is tagjai vagyunk az Európai Műsorsugárzók Uniójának (EBU) és általában nevezünk egy-egy műsorunkkal a nemzetközi versenyekre – mondta a Mandiner.médiának adott interjúja elején Markovits Ferenc, azzal kapcsolatban, hogy szeptember utolsó hetében, Torinóban zsűritagként vett részt a 64. Prix Italia nemzetközi versenyén. A televíziók, rádiók és online szereplők számára kiírt megmérettetésen idén a magyar rádió három műsorszámát indította.

A legjobb eredményt, az ötödik helyezést Szemző Tibor zeneszerző, rendező, és Forgách András író közös alkotása, A császár üzenete című rádiójátéka hozta el, amely korábban már a Prix Marulic horvát rádiós dráma és dokumentum fesztiválon is sikert aratott. A Kafka életét sajátosan bemutató darabbal kapcsolatban a zsűritagok – akiket Markovitshoz hasonlóan más országokból hívtak  –  a szokatlan látásmódot emelték ki pozitívumként.

Kevésbé tetszett azonban a külföldi szakembereknek az Időfutár című, szintén az eredeti hangjáték kategóriában induló napi fantasy sorozat. A zsűri úgy látta, egyetlen műsor nem célozhat meg egyszerre több generációt, holott – érvelt Markovits – például a Disney közkedvelt családi filmjei is éppen ezt teszik. „Bár az összes bírát nem győzte meg, egy luganói olasz és egy dél-koreai munkatárs magasra értékelte az Időfutárt tempója, pörgőssége, és misztikus hangneme miatt” – számolt be a műsor szerkesztője.

A harmadik, a dokumentumműsor kategóriában indított, Óráról órára – Ez történt 1956. október 23-án című történeti feature Markovits szerint éppen a történelmi téma miatt nem tudott kiemelkedni, hiszen a díjazott alkotások a mai élet súlyos problémáival, vagy izgalmas emberi történetekkel foglalkoztak. „Egyszerre súlyos és könnyed ez az anyag” – jegyezte meg a szakember egy részletet elmesélve, és emlékeztetve: a sorozatot bárki meghallgathatja a rádió oldalán.

Arra a kérdésre, hogy léteznek-e nemzetközi trendek a rádiós világban, illetve hogy milyen irányba mozdulnak most más országok közszolgálati adói, Markovits Ferenc leszögezte: a gazdasági problémák az egész földrészre rányomják bélyegüket. „Már a korábbi etalon, a BBC is gondokkal küzd” – mondta, majd kifejtette: míg korábban minden korosztály számára készültek naponta adásba kerülő, később letölthető szappanoperák, addig mára a fizetőképes kereskedelmi adók gyakran elszívják az írókat sok korábbi sorozattól. Markovits szerint ugyanakkor az emberek életmódjának, életvitelének megváltozása is nagyban befolyásolja, milyen műsorokra van igény. „A rövid, ütős, pörgős, de igényes produkciók érvényesülnek, és ez a nemzetközi versenyek eredményein is meglátszik” – fogalmazott.

Ennek kapcsán a rádiós felidézte a Prix Italia egy győztes munkáját, az Arte  France  egy szenegáli játékosokat is felvonultató, francia kisvárosi fociklubról szóló napi sorozatát. Az európai és afrikai kultúra találkozását bemutató műsor a magyar szakember számára elsősorban technikai szempontból volt érdekes: „izgalmas volt nekem, mint rádiósnak, hogy sok adást valóban a focipályán vesznek fel, és távol a stúdiótól egy egészen egyedi atmoszféra alakul ki”. Felidézte: a zsűrielnök megfogalmazása szerint a multikulturális francia program „átpasszolta a labdát a rádiódráma új, eddig ismeretlen területeire”.

A hosszabb, 60 perces műsoroknak is van létjogosultságuk Markovits szerint, azonban alapvető kritérium ezekkel szemben, hogy első perctől az utolsóig magukkal ragadják a hallgatót. „Hallottam már fiataltól, hogy egy hosszabb adás közben az álló autójában maradt, csak hogy végighallgathassa azt” – felelte arra a kérdésre, hogy a modern világ embere is kíváncsi-e a komolyabb rádiójátékokra. Az egyórás darabok közül Markovits – és a nemzetközi zsűri – Ernest van der Kwast csípős, ironikus Mama Tandoori című hangjátékát emelte ki, amely egy indiai-holland vegyes házasság mindennapjait dolgozza fel úgy, hogy Amerika is szerephez jut. Azzal, hogy a pár egyik gyermeke fogyatékkal él, az író igazi emberi történetet kínál, miközben mai problémákra, a tolerancia kérdéseire keresi a választ – mondta a szerkesztő.

Arra a kérdésre, hogy az MR-1 Kossuth Rádió mennyire képes hozni a külföldön is nagyra értékelt rövid, tömör, pörgős anyagokat, az adó munkatársa azt válaszolta: évtizedek óta naponta kétszer 25 percben sugároznak folytatásos történeteket, és az Időfutár is ezt a vonalat célozza. „Az azonban, hogy egy műsor rövidebb, korántsem jelenti, hogy könnyebb megcsinálni” – figyelmeztetett a szerkesztő.

„A közszolgálati csatornák a kereskedelmiek beindulásakor sokak számára unalmassá váltak, s a hallgatók közül többen csak azután tértek vissza az állami adókhoz, hogy ráébredtek: a konkurencia műsorvezetői olykor csak locsognak” – válaszolta Markovits arra a kérdésre, hogy milyen lehetőségekkel számolhat a Kossuth Rádió a mai médiapiacon. „Sok szolgáltatás ma is csak nálunk érhető el: ilyen az igényes és részletes hírösszeállítás, a széles skálájú kultúra, a kisebbségi és vallási témák” – jegyezte meg, majd hozzáfűzte: a közszolgálatiság nem egyenlő az unalommal. Ezt biztosítják olyan külsőmunkatársak is, mint például Tasnádi István, az Időfutár vezető írója, akinek nemsokára az HBO-n indul sorozata Terápia címmel. „Tasnádinak megvan a napi sorozatírás rutinja, ugyanakkor értékeket csempészett az Időfutár adásaiba is” – mondta Markovits.

„Elképzelhető, hogy a fiatalok számára még mindig lassúak vagyunk, de az idősebbeknek sokszor  így is túl gyorsak” – fogalmazott a szerkesztő a lakosság rádióhoz való hozzáállásával kapcsolatban. Markovits a közönség fiatalítását nevezte meg célként. „Szeretnénk fiatalítani, és az Időfutár is ennek a folyamatnak az egyik eleme.” Markovits emlékeztetett: az MTVA mobil portált indított, a műsorok már régóta az interneten is elérhetőek, akár utólag is letölthetőek, és többek között az Időfutárnak is van podcastje. Hogy a web 2.0 technológiákra igény van, a szakember azzal igazolta: a Facebookon olvasott már bejegyzéseket rendszeres letöltőktől, akik hétvégén egy-egy sorozat egész heti adását visszahallgatják futás közben.

A hely című műsor produkciós vezetőjeként Markovits arról is beszámolt: a több mint 3 éve futó sikersorozat közel félmillió fős hallgatótábora egyre nő, és már civilek is megkeresik őket különböző ötletekkel. A jövőről szólva Markovits annyit mondott: mintegy 200 témájuk van talonban, így a még legalább 3 év biztos hogy van a műsorban,mielőtt végleg kifutna.