Ennek kapcsán a rádiós felidézte a Prix Italia egy győztes munkáját, az Arte France egy szenegáli játékosokat is felvonultató, francia kisvárosi fociklubról szóló napi sorozatát. Az európai és afrikai kultúra találkozását bemutató műsor a magyar szakember számára elsősorban technikai szempontból volt érdekes: „izgalmas volt nekem, mint rádiósnak, hogy sok adást valóban a focipályán vesznek fel, és távol a stúdiótól egy egészen egyedi atmoszféra alakul ki”. Felidézte: a zsűrielnök megfogalmazása szerint a multikulturális francia program „átpasszolta a labdát a rádiódráma új, eddig ismeretlen területeire”.
A hosszabb, 60 perces műsoroknak is van létjogosultságuk Markovits szerint, azonban alapvető kritérium ezekkel szemben, hogy első perctől az utolsóig magukkal ragadják a hallgatót. „Hallottam már fiataltól, hogy egy hosszabb adás közben az álló autójában maradt, csak hogy végighallgathassa azt” – felelte arra a kérdésre, hogy a modern világ embere is kíváncsi-e a komolyabb rádiójátékokra. Az egyórás darabok közül Markovits – és a nemzetközi zsűri – Ernest van der Kwast csípős, ironikus Mama Tandoori című hangjátékát emelte ki, amely egy indiai-holland vegyes házasság mindennapjait dolgozza fel úgy, hogy Amerika is szerephez jut. Azzal, hogy a pár egyik gyermeke fogyatékkal él, az író igazi emberi történetet kínál, miközben mai problémákra, a tolerancia kérdéseire keresi a választ – mondta a szerkesztő.
Arra a kérdésre, hogy az MR-1 Kossuth Rádió mennyire képes hozni a külföldön is nagyra értékelt rövid, tömör, pörgős anyagokat, az adó munkatársa azt válaszolta: évtizedek óta naponta kétszer 25 percben sugároznak folytatásos történeteket, és az Időfutár is ezt a vonalat célozza. „Az azonban, hogy egy műsor rövidebb, korántsem jelenti, hogy könnyebb megcsinálni” – figyelmeztetett a szerkesztő.
„A közszolgálati csatornák a kereskedelmiek beindulásakor sokak számára unalmassá váltak, s a hallgatók közül többen csak azután tértek vissza az állami adókhoz, hogy ráébredtek: a konkurencia műsorvezetői olykor csak locsognak” – válaszolta Markovits arra a kérdésre, hogy milyen lehetőségekkel számolhat a Kossuth Rádió a mai médiapiacon. „Sok szolgáltatás ma is csak nálunk érhető el: ilyen az igényes és részletes hírösszeállítás, a széles skálájú kultúra, a kisebbségi és vallási témák” – jegyezte meg, majd hozzáfűzte: a közszolgálatiság nem egyenlő az unalommal. Ezt biztosítják olyan külsőmunkatársak is, mint például Tasnádi István, az Időfutár vezető írója, akinek nemsokára az HBO-n indul sorozata Terápia címmel. „Tasnádinak megvan a napi sorozatírás rutinja, ugyanakkor értékeket csempészett az Időfutár adásaiba is” – mondta Markovits.
„Elképzelhető, hogy a fiatalok számára még mindig lassúak vagyunk, de az idősebbeknek sokszor így is túl gyorsak” – fogalmazott a szerkesztő a lakosság rádióhoz való hozzáállásával kapcsolatban. Markovits a közönség fiatalítását nevezte meg célként. „Szeretnénk fiatalítani, és az Időfutár is ennek a folyamatnak az egyik eleme.” Markovits emlékeztetett: az MTVA mobil portált indított, a műsorok már régóta az interneten is elérhetőek, akár utólag is letölthetőek, és többek között az Időfutárnak is van podcastje. Hogy a web 2.0 technológiákra igény van, a szakember azzal igazolta: a Facebookon olvasott már bejegyzéseket rendszeres letöltőktől, akik hétvégén egy-egy sorozat egész heti adását visszahallgatják futás közben.