Mélyítené az EU integrációját 11 külügyminiszter

Az integráció mélyítésével lehet kivezetni az Európai Uniót a gazdasági válságból – véli tizenegy tagország külügyminisztere, akik egyebek mellett azt javasolják, hogy az Európai Parlamentből hozzanak létre kétkamarás képviseleti intézményt, az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) alapjára pedig építsék fel az európai valutaalapot. A tizenegy miniszter az unió jövőjével foglalkozó, német kezdeményezésre alakult informális munkacsoportban (Zukunftsgruppe) dolgozta ki a javaslatokat. Guido Westerwelle, a német diplomácia vezetője a Benelux-államok külügyminisztereit, valamint francia, olasz, osztrák, portugál és spanyol kollegáját, és két euróövezeten kívüli tagország, Dánia és Lengyelország külügyminiszterét kérte fel az együttműködésre.

A csoport az utóbbi fél évben öt találkozót tartott, a munkát a német sajtóban szerdán ismertetett jelentéssel zárták le. A dokumentum központi állítása, hogy a válságot „több Európával” lehet eredményesen kezelni, ezért újabb nemzetállami hatásköröket kell közösségi szintre helyezni, vagyis erősíteni kell az Európai Bizottság (EB) pozícióját. Az elképzelés szerint Brüsszelnek mindenekelőtt a tagállami költségvetés ellenőrzéséhez, illetve a deficitre és az államadósságra vonatkozó szabályok ellen vétő országokkal szembeni fellépéshez kell nagyobb befolyást biztosítani, és szélesebb körű felhatalmazást kell adni a bizottságnak az unió alapértékeit megsértő tagországok fegyelmezéséhez is. Az újabb pénzügyi-gazdasági válságok hatékonyabb kezelése céljából az ESM-et a Nemzetközi Valutaalap mintájára kell továbbfejleszteni. Az EU „a világ leggazdagabb régiója”, ezért „hosszabb távon nem fenntartható, hogy szegényebb térségektől vonunk el pénzt a problémáink megoldásához” – indokolta a javaslatot Guido Westerwelle a tizenegy miniszter jelentésének bemutatóján.

Brüsszel hatalmának növekedését a demokratikus ellenőrzés erősítésével lehetne ellensúlyozni, ennek céljából az Európai Parlamenten belül létre kellene hozni egy második kamarát, amelyben az euróövezeti tagállamok képviselői dolgoznának, de csatlakozhatnának az euróövezeten kívüli országokból delegált képviselők is – javasolja a tizenegy külügyminiszter az uniós intézményeknek és a tagállami kormányoknak megküldött jelentésben. A dokumentumban összefoglalt javaslatok a politikusok „személyes felvetései”, nem feltétlenül egyeznek a kormányok álláspontjával, és nem is minden felvetést övezett egyöntetű támogatás – emelik ki német beszámolók. Egy sor megtárgyalt kérdés pedig – például a közös uniós védelmi erő és az EB-elnök közvetlen választásának ügye – végül kimaradt a jelentésből, mert a csoportmunka során nem sikerült közelíteni a nézeteket.