Sólyom László szerint a törvényhozás lerombolta az alkotmányos kultúrát

„Háborúban senki sincs biztonságban. A jogbiztonság hiányát nem csak a gazdasági élet panaszolja és sínyli meg. Az igazi baj az, hogy az ország működésének alapjai is bizonytalanná váltak, amikor az alkotmány a napi hadműveletek puszta eszközévé lett” – mondta a volt államfő. Sólyom szerint az eurózóna országai is alkalmaznak szokatlan módszereket, kierőszakolnak áldozatokat, de itthoni eredmények nem igazolják a háborús módszert. Cseh- és Lengyelország, valamint Szlovákia úgy kezelte a válságot, hogy megőrizte alkotmányos kultúráját: az alkotmányosság fenntartása mellett lettek sikeresek, a magyar törvényhozás pedig pont, hogy lerombolta azt. Magyarországon a mindennapi jogbiztonság és az alkotmány szilárdsága is odaveszett. Megjegyezte azt is, hogy az ellenzéknek a „napi piszkálódásoknál többre eddig nem futotta”, az alaptalan rágalmazást, amely „lopakodó fasizmust, diktatúrát kiált, vissza kell utasítani”. Arra a kérdésre, miért baj, ha élnek azzal, hogy a kétharmados többséggel alkotmányosan át lehet írni az alkotmányt, Sólyom László azt válaszolta: a kultúra önkorlátozást jelent; „megfogjuk a kést, a villát, holott a törvény nem tiltja, hogy kézzel együnk”.

Az előzetes feliratkozás a választáshoz az eddig nyilvánosságra került formájában alkotmányellenes, „korlátozzák az általános választójogot, amely ugyebár történeti alkotmányunk vívmánya, és nem a hanyatló nyugat tévedése volt” – fogalmazott a volt államfő. Egy működő választói névjegyzék mellett további aktivitás megkövetelése a választáson résztvevők csökkenéséhez vezet, „ráadásul a kampánykezdettel mint jogvesztő határidővel nehezen állná ki a jogkorlátozás szükségességének és arányosságának próbáját”.

Sólyom szerint „a tudatlan kocsmatöltelék sem zárható ki, márpedig az ötlet éppen egy alkotmányosan igazolhatatlan közéleti tudatossági cenzus”, ráadásul az alapjogok mindenkit megilletnek. Tanácsos lenne, hogy a kormány vagy az Országgyűlés elnökének indítványára a törvényhozás előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól, mert „a következő választások legitimitása és tisztasága tekintetében a legcsekélyebb alkotmányos kétely sem maradhat” – szögezte le Sólyom László. Az előzetes feliratkozás ötletére „az eretnekség gyanúja vetül”, és az erről szóló vita az Orbán-éra egyik legfontosabb vitája lesz.

A volt elnök fenntartja, hogy jogos az összehasonlítás a romániai alkotmányellenességek és a magyar helyzet között, mert „amikor itthon egyéni indítvánnyal lefejezik a bírói hatalmi ágat, ahogy eltávolították a Legfelsőbb Bíróság vezetőjét, az semmivel sem különb a Basescu menesztésére tett kísérletnél”. Sólyom László visszautasítja, hogy Aszófőn ellenzéki beszédet mondott volna. „Az ellenzék idézni fogja mondataimat, de egyáltalán nem hiszem, hogy örülne neki, ha a közép erősödne.” A beszéd ugyanis nemcsak Aszófőnek szólt, hanem különösen a „mérsékelt jobboldalnak”: „A jelenlegi helyzetben a jobboldalon kell példát mutatni ahhoz, hogy ne fojtsák magukba a véleményüket”. A beszédben kitért arra, hogy az örvendetes kezdeményezésekből több folytatás nélkül maradt, ezek között említette a nyugdíjügyet és a teljes középosztály – nemcsak a felső tized – erősítését. Felszabadítónak nevezte a kettős állampolgárság lehetőségének megadását, de – úgy fogalmazott – „a nemzet az elmúlt két évben sem forrt jobban egybe”. Szerinte hiányzik annak a belátása, hogy a magyarság ma már többközpontú, a határon túli nemzetrészek kilencvenéves történelemmel rendelkeznek; hagyományokkal, együttélési formákkal. „Senki sem irányíthatja őket bábjátékosként Budapestről” – fogalmazott Sólyom László.

Az interjú végén kiemelte a helyi közösségek, mint „az igazság helyeinek” fontosságát, valamint azt, hogy „létezik az Alkotmánybíróság”, „dolgozik az ombudsman”, valamint „működnek példamutató, hatékony” civil szervezetek. Van tehát hová visszavonulni. Kijelentette: „az alkotmányos kultúrának sok intézménye és hordozója maradt. Elsősorban persze minden öntudatos ember, aki tudja: ő maga a hatalom forrása”.