Jövőre 175 vidéki járási hivatal és 23 fővárosi kerületi hivatal alakul meg, ezek a kormányhivatalok kirendeltségeként az államigazgatási ügyek intézésében segítenek majd az állampolgároknak – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A kormány szerdán döntött a járások székhelyeiről és azok illetékességi területéről.
A tárca közlése szerint a járási hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől, de ezen belül szakigazgatási szervként fog működni a járási gyámhivatal, a járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal és a járási munkaügyi kirendeltség.
A KIM hozzátette, az államigazgatási feladatokkal együtt a járási hivatalok átveszik a polgármesteri hivataloktól a jelenleg e feladatokkal foglalkozó köztisztviselőket úgy, hogy azok jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. A járások nemcsak a munkatársak, hanem a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan vagyont is átveszik, az az állam ingyenes használatába kerül, a vagyonkezelő pedig a kormányhivatal lesz.
A szaktárca emlékeztetett arra, hogy a járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól még tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány; az eredeti tervek szerint csak 168 járás, a fővárosban pedig 7 körzeti hivatal lett volna. A kormány azért döntött a hivatalok számának emeléséről, hogy az állampolgárok a lakóhelyükhöz közel, rugalmasabb időbeosztással, könnyebben tudják majd az olyan ügyeket is intézni, amelyekért eddig a megyeszékhelyre kellett utazniuk. A kormány a jövőben lehetőséget ad a településeknek arra, hogy javaslatot tehessenek a más járáshoz történő átcsatolásukra, vagy önálló, új járás kialakítására. Az átcsatolásról a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslata alapján a kormány hozhat döntést minden negyedik évben, először 2017-ben.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Modernizációt ígérnek, de amit a Tisza Párt közigazgatási reformként hirdet, az valójában veszélyes amatörizmus és politikai tisztogatás.
Iskolabezárás, kórházi ágyritkítás, „nyugdíjreform”, közigazgatási tisztogatás, agrártámogatások megvonása, igazságügyi puccs – többek között ezekről beszélt a Tisza alelnöke.
Már hivatalos: ezúttal a területi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők kapnak 15 százalékos emelést, szeptember 1-jétől!
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
Óriási adósságba verné magát az Európai Unió, ha megvalósítaná a januárban kiszivárgott tervet. Ezek alapján tíz év alatt 800 milliárd dollárt fordítanának Ukrajna újjáépítésére és így arra, hogy minél gyorsabban beléphessen a négy éve háborúzó ország az EU-ba.
Tényleg vannak olyan hülyék, akik nem félnek a háborútól és akiket nem érdekel, kinek vannak kiszolgáltatva.
