A Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosítását a héten fogadta el a parlament, így változtak az önvédelemre vonatkozó szabályok. Ezek nyomán jogos önvédelmet követ el az, aki visszatámad, ha éjjel megtámadják, vagy ha olyanra támad, aki éjszaka lakásába, kertjébe fegyverrel, vagy csoportosan tör be. A törvény így azt is lehetővé teszi majd, hogy a legálisan fegyverrel rendelkezők kérdés nélkül rálőhessenek a hívatlan betolakodókra.
A 2004. évi fegyvertörvény módosítását a parlament 278 igen szavazattal, 19 nem szavazattal és 30 tartózkodás mellett március 5-én fogadta el. Az elsősorban a hatósági eljárásokat egyszerűsítő változásokat a szakma nagyobb része – az 57 ezer vadász és több ezer sportlövő jelentős hányada, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, a Magyar Vadászkamara, illetve Magyar Lőfegyver és Lőszer Kereskedők Országos Érdekképviseleti Szövetsége – örömmel fogadta, noha a május 1-jétól hatályos új törvény szövege több helyen mellőzte a konkrétumokat, és számos kérdést megválaszolatlanul hagyott. A szervezetek üdvözölték a konzultációs folyamat útján az elmúlt egy évben kialakított módosítások elfogadását, úgy is, hogy azok – néhány megjelent újságcikk állításával ellentétben – bizonyos értelmezések szerint nem csak a hatósági szigor enyhítéséről szólnak.
A szakma szerint a módosításoknak köszönhetően a magyar szabályozás az EU-s országokban általános szintű szigorhoz is közeledett, vagyis a Németországéhoz, Franciaországéhoz és Ausztriáéhoz hasonló mértékűre enyhült, a laikus közvélemény azonban megosztottá vált a témában. Sokan az engedményeket is túlzónak tartották, mások további könnyítéseket fogalmaztak volna meg. A vitát fokozta, hogy a május 1-jén életbe lépett jogszabály számos pontja a júniusban megérkező utólagos kiegészítésekkel, hatósági értelmezési segítségekkel vált csak egyértelművé, bár néhány tisztázatlan pont még így is maradt.
Jó napot! Egy puskát vennék!
Tévesen, részben a ködös jogszabályok miatt terjedt el az a hír, miszerint a törvénymódosítás nyomán mindenki számára egyszerűbbé válik a fegyverhez jutás. A módosítások a fegyvervásárlást ugyan gördülékenyebbé tették az arra jogosultak számára, az engedélyek megszerzése azonban semmivel sem lett egyszerűbb vagy gyorsabb. Egy, a vezetékneve elhallgatását kérő lőtérvezető, sportlövő az engedélyek kiadásával kapcsolatban tudatta: önvédelmi célra továbbra is csak az kaphat lőfegyvert, aki bizonyítja, hogy tevékenysége miatt testi épsége kizárólag tűzfegyverrel védhető meg. „Eddig is javarészt országgyűlési képviselők, esetleg államtitkárok, polgármesterek, civil rendőrök, és titkosszolgálatiak kaptak ilyen alapon engedélyt, és ez várhatóan a későbbiekben sem fog változni” – mondta, majd megjegyezte: az a fajta támadás, ami a mindenki számára legálisan hozzáférhető gázfegyverrel nem hárítható el, az golyóssal is nehezen fog menni.
Eddig, aki fegyvert kívánt vásárolni, megszerzési engedélyt igényelt a rendőrségen, aminek elbírálása helyszíntől függően 1-6 hónapig is eltarthatott. A háromezer forintos eljárási díj befizetése után az azt igazoló csekk ellenében kezdődött meg az engedélyezési eljárás. A vásárló ezt követően indulhatott a fegyverboltba, ahol újabb papír átvétele után a rendőrségre visszatérve, a gyártási számok és a fegyver ellenőrzése után jegyezték be az új tulajdont a fegyvertartási engedélybe.
Az új szabályok értelmében annak, aki először vásárol fegyvert, szándékát előre jeleznie kell a rendőrségen, ahol így – priorálás után – egyszerűsített közigazgatási határozatot kap. Természetesen ezentúl is kizárólag a fegyvertartási engedély megszerzése után jelezhető a fegyvervásárlási szándék, az új szabályok szerint azonban, amennyiben az okmány kiadása után 90 napon belül nem kerül sor vásárlásra, a rendőrség az eszköz tartására jogosító engedélyt visszavonja. A Mandiner információi szerint az egyszerűsített közigazgatási határozatot a hatóságoknak esetenként bonyolultabb és hosszadalmasabb lehet kiállítani, mint az eddig használt megszerzési engedélyt. Ennek részben oka lehet az is, hogy megfelelő hatósági bizonyítvány hiányában a kérelmező a bűnügyi hatósági szervet kérheti meg önmaga, esetlegesen elkövetett korábbi bűncselekményei és szabálysértései igazolására.
A jogosult ezt követően vásárolhatja meg első fegyverét, mégpedig kizárólag a bejegyzett tartási célnak megfelelő típust. Hogy a tartásra jogosító engedélyben szereplő célra milyen fegyvert szolgáltat ki, az az eladó felelőssége, aki a törvény alapján dönthet erről. Amennyiben a vásárlása jogosult az igazolványában szereplő típustól eltérő fegyvert vagy lőszert vásárolna, egy külön erre a célra kiállított hatósági határozattal teheti azt meg. A puskát vagy pisztolyt az azzal kapott kártyával együtt a vevő köteles a rendőrségen 8 napon belül bemutatni.
A második fegyver megvásárlásakor az illetékes már rögtön a vadászboltban kezdheti a procedúrát. Lőszer minden esetben csak a tartási engedélybe bejegyzett fegyverhez vásárolható, szigorú dokumentáció mellett. Egy szintén névtelenséget kérő vadászbolt-tulajdonos a Mandinernek elmondta: az elmúlt hónap tapasztalatai alapján a rendőrség 2-3 hét alatt állítja ki az első vásárláshoz szükséges engedélyeket, tehát a procedúra egyszerűsödése, felgyorsulása valójában inkább a második fegyver beszerzésétől érezhető. Természetesen a fegyvertulajdonos maga is eladhatja a puskáját egy engedéllyel rendelkező érdeklődőnek, ez esetben kizárólag egy adás-vételi szerződés kitöltésére van szükség. A hatóság köteles bejegyezni a tulajdonosváltást, ennek elmulasztása az ügyfél felelőssége – kivéve ha a mulasztás oka rendőrségi határozatból megállapítható.
Visszavonva
Eddig ötévente vizsgálták felül a fegyvertartási engedélyeket, május 1-je óta azonban a hatósági igazolvány visszavonásig érvényben marad. Ezzel az újítással a vadászok és sportlövők jelentős bürokratikus és anyagi terhektől szabadulnak meg. Amennyiben valakitől megvonják engedélyét, köteles igazolványát a hatóságnak visszaszolgáltatni. A fegyverárusítóknak nincs rálátásuk az engedélyeket kezelő adatbázisra, így ők kizárólag a potenciális vásárlók információi alapján tájékozódnak.
Módosult ugyanakkor a fegyvertartási engedély kiadását kizáró bűncselekmények és szabálysértések köre, és e téren egyértelműen enyhítésről lehet beszélni. Szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítéstől számított tizenkettő helyett nyolc évig tart majd a korlátozás; lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés esetén kettő helyett másfél évig tart a tilalom. A Mandiner által megkérdezett lövész szerint a szándékos bűncselekmény elkövetőjének az életfogytig tartó eltiltás lenne a legmegfelelőbb megoldás.
Törvény, amely nem válaszol, hanem kérdez
Az eltérő értelmezésre lehetőséget kínáló pontja a fegyvertörvénynek többek között az, amely a korábban előírt lemezszekrény helyett „számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló” anyagból készült, biztonsági zárral ellátott szekrényt, vagy rögzített dobozt ír elő fegyvertárolásra. A Mandiner által megkérdezett hobbivadász és sportlövő felhívta rá a figyelmet: nem egyértelmű, mi számít „erős behatásnak”, így az sem, hogy ez a rendelkezés enyhít vagy szigorít-e a korábbiakhoz képest. „Egy markolónak vagy egy csavarhúzónak kell ellenállnia a szekrénynek?” – tette fel a kérdést. A lőtérparancsnok megjegyezte ugyanakkor: mindenkinek saját érdeke, hogy saját fegyvereit ne tudják ellopni. Hozzátette azt is: egy okosabb betörő nem visz el fegyvert, hiszen ő is tudja, hogy azt kiemelten keresik a hatóságok.
A fegyvertartás korábbi előírásait abban a tekintetben is módosították, hogy fegyvereket és a lőszereket már nemcsak az állandóan lakott ingatlanban szabad tárolni, hanem ezt már az alkalmanként lakott lakásban is meg lehet tenni. Bár a törvény elfogadáskor még nem volt egyértelmű, azóta tisztázódott: az ilyen jellegű tárolás csak a fegyvertartó jelenlétében lehetséges. Az intézkedés elsősorban azon vadászok számára előnyös, akik erdei vadászházukban, nyaralójukban több napot is eltöltenek, hiszen így már lehetőségük nyílik fegyvereiket is magukkal vinni.
Aggályos lehet a lőtérparancsnok szerint a törvény azon pontja, amely a korábbiakkal ellentétben nem teszi kötelezővé a fegyverek azonnali elzárását. Ennek értelmében a vadászatból vagy lövészetből hazatérő fegyvertulajdonosnak nem kell azonnal a fegyverszekrénybe tennie fegyverét, hanem azt – akár töltött állapotban is – közelében tarthatja. Nem világos ugyanakkor, hogy mennyi ideig és milyen körülmények – például felügyelet – alatt lehet-e elöl hagyni a veszélyes eszközt. A szabályozás ilyen módon visszaélésekre is lehetőséget adhat.
Puskaporos bütykölés otthon
A törvénymódosítás lehetővé teszi a házilagos lőszerszerelést, illetve újratöltést is, amelyet a kereskedelemben kapható hivatalos eszközökkel lehet majd végezni. A lehetőség csak a saját szükségletek kielégítésére vonatkozik, és kizárólag azok élhetnek majd vele, akik eredményesen elvégezték az ehhez szükséges tanfolyamot.
Egy darab lőszer kiskereskedelmi ára ma 300-1500 forint kalibertől függően. Az összetevők külön megvásárlása és a saját kezű összeszerelése jelentős költségeket takaríthat meg, különösen, hogy egy töltényhüvelyt így akár 5-6-szor is felhasználhat a fegyvertulajdonos. A külföldön már régóta legális gyakorlatot azok fogadták örömmel, akik sajátos fegyvertípussal rendelkeznek, így a gyári lőszerek számukra nem megfelelőek. „Ez eddig komoly probléma volt a magyar sportlövők számára, és sokszor kerültek hátrányba emiatt a nemzetközi versenyeken” – adta tudtunkra az osztrák határ mellett élő sportlövő, aki arról is beszámolt, hogy Ausztriában a versenyzők kizárólag saját készítésű lőszereiket használják. Megjegyezte ugyanakkor: a lőszergyártás egy jelentős szaktudást és precizitást igénylő folyamat, az ahhoz szükséges felszerelés beszerzése pedig komoly összegbe kerül.
A házi lőszergyártásról a Mandiner által megkérdezett vadászbolt-tulajdonos is úgy nyilatkozott: akit korábban érdekelt ez a téma, az tanfolyam nélkül is elsajátította az ehhez szükséges tudást. Bár még nem egyértelmű, hol, hogyan indulhatnak majd el a hivatalos lőszergyártást oktató tanfolyamok, azokat valószínűleg a megyei rendőrkapitányságok fogják szervezni. A boltos szerint ezekre kezdetben nagy lesz az igény, hiszen „sokan hiszik azt, hogy ha maguk készítik, akkor szinte ingyen lesz a lőszer”. Mint mondta, a tananyag láttán biztos rengetegen elrettennek majd, a bizonyítványok megszerzésére inkább a sport- és lövészklubok tagjai lesznek motiválva.
Természetesen a lőszer alkatrészeinek szabad vásárlása valós veszélyforrást jelenthet akár a társadalomra nézve is, így az ügyletek az eladóktól fokozott körültekintést igényelnek. Lőszert boltok között futárszolgálattal szállíttatni tilos. Az új törvény továbbá előírja: „a lőfegyver-kereskedő a lőfegyver és lőszer forgalmazásakor köteles a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő adatait, a lőfegyver, lőszer azonosító adatait, továbbá a házilagos lőszerszereléshez szükséges lőszerelem (csappantyú, lőpor) forgalmazott mennyiségét nyilvántartásba venni (…)”. Emellett a boltosok kötelesek az érintettek személyazonosságát, az engedélyek meglétét és érvényességét ellenőrizni – többek között a házilagos lőszerkészítésre felhatalmazó tanfolyam-bizonyítványt –, a megvásárolt mennyiséget azonban nem kötelesek a központi nyilvántartásba továbbítani. A törvény mennyiségi, például a lőporra vonatkozó korlátozást sem ír elő. „Várunk” – mondta ezzel kapcsolatban a fegyverboltos a Mandinernek.