Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Naponta koptatjuk Budapest járdáit, pillantunk rá ismerős épületekre. De valóban ismerjük a várost? Hol lakott vajon Szálasi Ferenc, miután elköltözött az anyjától? Hány tankot lőttek ki a pesti srácok a Corvin közből? Ehhez hasonló kérdésekre próbál válaszolni Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor Budapest a diktatúrák árnyékában című kötete.
A Sziklakórház folyosóin bolyongva hamar átérezhetjük a hely hangulatát. Könnyen elkalandoznak az ember gondolatai: hogy nézett volna ki, ha tényleg történik egy atomtámadás? Milyen lett volna eltölteni itt heteket, mielőtt a felszínre merészkedtek volna a túlélők? Vagy egy kevésbé teoretikus kérdés: hogyan fért el itt hatszázötven beteg a második világháború alatt? Ahogy egyre mélyebbre férkőzünk a hegy gyomrába, a fényképeken, videókon, viaszbábukon keresztül feltárulnak a történelem rétegei: a sosem használt röntgentől a Budapest védelmét irányító tábornokokat modellező jeleneten át a szűkös kórtermekig.
Ungváry Krisztián és Tabajdi Gábor megfelelő helyszínt választottak a Budapest a diktatúrák árnyékában című kötet bemutatójához. Ungváry elmondása szerint könyvükben a város nevezetes helyeire rárakódó különböző – többnyire a mai nézelődő által is felfedezhető – történelmi rétegeket szerették volna bemutatni. A könyv útikalauzként is felfogható: az utcán sétálva a kifejezetten érdekes térképek segítségével tényleg feltárulhat előttünk a város kevésbé ismert arca.
Elég egy házra pillantanunk a Klauzál utcán például, aztán a könyvbe, és máris megtudhatjuk, hogy ez az épület a svéd követség kórháza volt egy sokkal vészterhesebb időben, amikor ez a terület a gettó része volt. Körbejárhatjuk „Andropov Budapestjét” az Andrássy út környékén. Ungváry és Tabajdi könyvével megelevenedik előttünk Budapest XX. százada a gettóktól, a Káderdűlőn keresztül, Újlipócia konspirált lakásain át, a Corvin közben kilőtt tankokat mutató térképig. A könyv a nézelődőnek fizikai síkon mutatja be a történelmet: egy helyszínen állva magunk elé képzelhetjük, mi is történt pont ugyanitt, alig pár évtizede.
A könyv kivitelezése is az útikalauz-jelleget erősíti (miközben világos, hogy mekkora kutatás állhat az anyag mögött). A puha borítós kötet kihajtható első- és hátsó borítói a tárgyalt helyszíneket jelzik a város térképén, az egyes korszakok a könnyebb tájékozódást segítő, eltérő színeket kaptak. A tartalomjegyzék éppen ezektől a színektől és a fejezetcímek betűtípusától kicsit komolytalannak tűnik, de ez szerencsére nem von le sokat a kötet értékéből. A pontos, érdekes leírások élvezetét gazdag képanyag, valamint a már említett kiváló és rendkívül egyedi térképek egészítik ki.
„Ez a város nem tudja, hol lakik” – jegyezte meg Ungváry. Talán éppen ezért nem álltak meg a szerzők a könyv kiadásánál, a titkosbudapest.hu oldalon a kötet Google Mapsre alkalmazott verziója is elérhető, rövidített szöveges tartalommal, viszont sokkal több fényképpel és mozgóképpel. Ungváry és Tabajdi arra számít, hogy kutatómunkájuk kapcsán párbeszéd indulhat a szerzők és az olvasók között.