Nem létező újságíróképzés, flexibilis normák – újságírók az etikáról

Pöttker beszédének kulcsszava az „öffentlichkeit”, vagyis a nyilvánosság volt, amelyet, mint mondta, minden nyelven kicsit másként értelmeznek. „A nyilvánosság egyszerre professzionális és morális oldala is az újságírásnak, ez nem egy tárgy vagy egy alapelv, hanem ez maga az optimális átlátható kommunikáció” – mondta. Ennek kapcsán hozta szóba azt is, hogy a korábbi Pressekodex szerint kizárólag akkor volt korrekt egy interjú, ha azt az interjúalany elkészülte után, megjelenése előtt átnézte, publikálását engedélyezte. A szakember szerint ennek inkább az írott sajtóban lehet jelentősége, ahol az újságíró az utómunkák során változtathat az eredeti tartalmon, de ott sem minden esetben. Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke emlékeztetett: a magyarországi gyakorlat is abba az irányba változik, illetve a fórum kódexében is az áll, hogy az interjú visszaküldése az alanynak nem a csiszolás, hanem az adatszerű tévedések javítása miatt történik. „Ha az alany nem elégedett a szöveggel, de az hűen tükrözi az elhangzottakat, akkor az elhangzottak érvényesek, nem az ő utólagos lépcsőházi gondolatai” – jegyezte meg a volt főszerkesztő.

 

Az esemény helyszínére való tekintettel Németországgal hasonlította össze a magyar médiaviszonyokat Tóth Borbála, aki a program szerint digitális média újságírói etikára tett hatásáról tartott előadást. A politológus egy nemzetközi kutatás alapján tudatta, az etikai alapelvek nem változtak a digitalizáció folyamata ellenére, vagy mellett sem. A két országban ugyanakkor hasonlóak tendenciák: integrált szerkesztőségek alakultak ki, csökkentek a print médiumok eladásai és lapzárta nélküli online platformok vették át szerepüket. Mint mondta, a digitalizáció veszélyeket és előnyöket is magával hozott: a blogok, közösségi hálók, keresők mindenhol információforrásként terjedtek el. A két ország közti különbségek közül a rövid idő alatt rengeteg információt felsoroló, így sokszor saját nyelvébe gabalyodó Tóth kiemelte: míg Németországban az önkéntes önszabályozó német sajtótanácsé az irányító szerep, addig nálunk korábban a MÚOSZ, ma pedig már törvényi szintre emelt irányelvek adják a fő irányvonalat. Weyer felé fordulva hozzátette: a Főszerkesztők Fóruma is hatással van tagjaira.