„A normális melegek Trumpra szavaznak” – áll a bál J. D. Vance kijelentése miatt
A közösségi médiában megindult a találgatás, hogy ki számít bele a „normális meleg pasi” kategóriába.
A rohamos fejlődés útján folyamatosan alakuló világban az újságírónak kiemelten fontos feladata az egyes internetes platformok alapos ismerete, azok kiaknázása – hívta fel a BKF-Média Műhely tagjainak figyelmét Mong Attila, az Átlátszó oknyomozó portál munkatársa. Aradi Deborah beszámolója.
Mong Attila gyermekkorában sportriporternek készült, mégis oknyomozó újságíró lett. „Szerintem minden újságíró bizonyos értelemben sportriporternek készül, mert a sport az a legprimérebb anyag, amiről be lehet számolni, tehát az élő sporttudósításnál, szerintem nagyobb kihívás egy újságírót kevésbé érhet. Az a primér dolog, ami egyértelműen újságíróért, vagy riporterért kiállt” – mondta az Átlátszó munkatársa, az Origo volt felelős szerkesztője, az MR1 Kossuth Rádió ex-műsorvezetője, aki mindezeket megelőzően az InfoRádiónál, és a Manager magazinnál is dolgozott.
A tudósítás jelen idejű cselekvés közvetítése élőben, vagy utólagos elmesélése annak, hogy mi történt a pályán. Akkoriban ez volt az egyetlen olyan ága a sajtónak, ahol valóban arról írhattak, ami történt, és nem kellett óvatosnak lenni vagy megfelelni a politikai nyomásnak. „Az a kommunizmus időszaka volt. Egy meccsről el lehetett mondani, hogy pontosan mi történt, minden másról már kevésbé.” Mongot mindig is érdekelte a szakma, de akkoriban, abban a rendszerben nem igazán látta magát, mint újságírót.
Diákévei egy részét, pontosabban a 90-es évek elejét, Franciaországban töltötte. Hazatérése után, 1993-1994-ben beiratkozott az ELTE posztgraduális újságíró képzésére, ahol elmondása szerint különleges látásmódot sikerült elsajátítania. A következő állomás már a rádiózás volt. „Megjelentek a rádióból szerkesztők, akik fiatalokat kerestek, főleg olyanokat akik gazdasághoz értenek. Mivel akkor még nagyon kevés volt a gazdasághoz értő újságíró, és nekem végül is gazdaság jellegű végzettségem volt, bekerültem a rádióhoz” – mondta a Média Műhely tagjainak Mong, hozzátéve: leginkább ott tanulta meg a szakmát.
Mindazok, akik elismeréssel büszkélkedhetnek ezen a területen, szintúgy végigjárták a diákélet nehézségeit. Ezek alapján felmerül a kérdés, újoncként honnan gyűjthetjük a legtöbb tapasztalatot; melyik az a médium, ahol érdemes a pályát elkezdeni? „Szerintem válasszon olyan szerkesztőséget, amelyet ő maga is szívesen olvas, amelyről azt gondolja, hogy jó minőségű cikkeket jelentet meg, vagy jó minőségű újságírást produkál.” Viszont bármennyire is meghatározó ma a közösségi média, az újságírás alapjait meg kell tanulni. Fontos, hogy legyen egy alap, amire építkezhetünk a későbbiekben. „El lehet menni szerkesztőségekbe, meg lehet keresni olyan embereket, akikre föl lehet nézni, és meg kell próbálni tőluk eltanulni pár fortélyt vagy velük megpróbálni együtt dolgozni” – tanácsolta a főszerkesztő-helyettes.
„Nagyon átalakult az újságírás az elmúlt 15 évben, és szerintem ennek még egyáltalán nem vagyunk a végén.” Azok a szerkesztőségek, illetve újságírók akik az új technológiai területeken nem próbálják ki magukat, könnyen elveszíthetik az olvasóikat vagy közönségüket. Főleg a most felnövő közönséget, hiszen ma már természetes, hogy van Facebook, ami nemcsak a kapcsolattartást könnyíti meg, de ez az elsődleges hírforrásunk is – mondta Mong. „Nagyon nagy erőkkel próbáltam megismerni ezt a szférát. Erre korábban, a munkám során nem volt alkalmam, viszont volt egy olyan érzésem, hogy ez befolyásolja majd későbbi pályafutásomat. Valószínűleg minden újságíró pályáját befolyásolni fogja” – figyelmeztette a diákokat az újságíró. Kifejtette: kulcsfontosságú, hogy egy közíró mit kezd ma az internettel, a blogoszférával.
Az elmondottak alapján arra lehet következtetni, hogy nehéz mindenkinek megfelelni, de jó ha valamit szem előtt tartunk, a világ változik, nekünk pedig alkalmazkodnunk kell hozzá, máskülönben nem tudunk megmaradni és érvényesülni. A neves újságíró még hozzátette: „fontos, hogy akik újságíróként definiálják magukat, azok betartsák a szabályokat, és elfogadják, hogy ez a világ megváltozott.” Megjegyezte: a platformokkal most már kevésbé kell foglalkozni, a tartalom került előtérbe. „Nem érdekes, hogy valaki a Facebookon újságíró, vagy a Twitteren, szerkesztőségben, Tumblren, vagy blogon, a lényeg, hogy újságíróként viselkedjen, ezt a szerepet vigye tovább. Ha elfogadja a platformok szabályait, akkor talpon tud maradni” – tanácsolta Mong Attila, aki szeptemberben egy évre Amerikába költözik, hogy médiakutatásokat végezzen.