Magyarország a negyedik legolcsóbb európai uniós ország volt tavaly az EU statisztikai hivatalának honlapján közölt adatok szerint. A legolcsóbb ország Bulgária volt.
Magyarország a negyedik legolcsóbb európai uniós ország volt tavaly az EU statisztikai hivatalának honlapján közölt adatok szerint. A fogyasztói árak uniós átlagát száz százaléknak alapul véve a legolcsóbb ország Bulgária volt 51 százalékkal. A második és a harmadik helyen 60 százalékkal Lengyelország és Románia állt, majd Magyarország következett 64 százalékkal. A legdrágább Dánia volt 142 százalékkal a fogyasztói árak szintje alapján.
A kategóriákat tekintve az élelmiszerek és nem alkoholos italok Bulgáriában voltak a legolcsóbbak 67 százalékkal a 100 százalékos átlaghoz képest. A második helyen Románia (68 százalék), a harmadik helyen Lengyelország található (69 százalékkal). A negyedik helyen Magyarország és Szlovákia volt egyaránt 83 százalékkal. A legdrágább hely a kategóriában Dánia volt 136 százalékkal. Az alkoholos italok és dohánytermékek tekintetében a legolcsóbb Magyarország volt tavaly az Eurostat adatai szerint 63 százalékkal, megelőzve Bulgáriát (64 százalék), Romániát (66 százalék) és Lengyelországot (73 százalék). A legdrágább a kategóriában Írország lett 163 százalékkal.
A ruházati termékek árát tekintve a legolcsóbb Bulgária volt 75 százalékkal. A dobogó második helyén Magyarország és Málta állt egyaránt 85 százalékkal, a negyedik Spanyolország volt 88 százalékkal. A legdrágább pedig Svédország 133 százalékkal. Az elektromos fogyasztási cikkek ára a legalacsonyabb Lengyelországban volt 89 százalékkal a 27 ország 100 százalékos átlagához viszonyítva. majd Bulgáriában (92 százalék), illetve Írországban és Litvániában (egyaránt 93 százalék) következett. Magyarország ezen a termékcsoporton belül 101 százalékkal a középmezőnyben foglalt helyet. A legdrágább Málta volt 125 százalékkal.
Az éttermek és szállodák árát vizsgálva a legolcsóbb Bulgária volt 45 százalékkal, Románia a második 50 százalékkal, a harmadik legolcsóbb pedig Magyarország 52 százalékkal. A legtöbbet Dániában kellett fizetni, 154 százalékot az EU átlagához képest.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A PiS elnöke közölte, hogy lemond a neki odaítélt ukrán Bölcs Jaroszláv-rendről.
Nicusor Dan liberális államfő nem szeretné kormányra engedni a népszerű szélsőjobbos AUR pártot.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
Gödöllői találkozójuk után adtak ki közleményt a visegrádi országok vezetői.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
