Az Országgyűlés hétfőn ismét elfogadta a médiaszabályozás módosítását, amelyet Áder János köztársasági elnök múlt héten formai okokra hivatkozva megfontolásra küldött vissza a Háznak. A szavazást megelőző vitában MSZP-s Mandur László sajnálatát fejezte ki, amiért a köztársasági elnök nem az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult.
Az Országgyűlés hétfőn ismét elfogadta a médiaszabályozás módosítását, amelyet a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a Háznak. A parlament 258 támogató és 93 ellenszavazattal fogadta el a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés minősített többséget igénylő részét, amelyről a szocialisták kérésére név szerinti szavazást tartottak, az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 219 igen és 75 nem szavazattal fogadta el a Ház.
A szavazást megelőző vitában MSZP-s Mandur László sajnálatát fejezte ki, amiért a köztársasági elnök nem az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, hanem a Háznak küldte vissza a törvényt. Kijelentette: véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a törvénymódosításokba oda nem illő szakaszokat ültet a kormányoldal. Kifogásolta, hogy az általa lex Klubrádióként emlegetett paragrafus benne marad a jogszabályban, és úgy vélte: az Áder János által kifogásolt passzust törölni kellene a javaslatból. Szerinte ezzel növelhető lenne az államfő tekintélye.
Karácsony Gergely (LMP) szintén az Ab-hez küldte volna az előterjesztést, ennek ellenére örömét fejezte ki, hogy "két év után olyan köztársasági elnöke van az országnak, aki komolyan veszi feladatát". Ugyanakkor úgy értékelte: a jogszabállyal kapcsolatos fő probléma nem oldódott meg, az továbbra is tartalmaz olyan kitételeket, amelyek folyamatban lévő pályázatok feltételein módosítanak.
A független Kolber István színjátéknak nevezte a köztársasági elnök fellépését, és kijelentette: a médiatörvény továbbra sem oldja meg a nemzetközi szervezetektől érkező alapvető kifogásokat.
A határozathozatal nyomán módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése. A szabályozásba több garanciális elem került, melyek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére.
A változtatás értelmében a médiahatóság a jövőben nem járhat el például az emberi méltóság vagy a nyilatkozatot adó személy jogainak megsértésével kapcsolatos ügyekben, valamint akkor sem, ha a sajtótermék emberi jogokat vagy a magánélet védelméhez fűződő jogokat sért. A módosítás egyértelműsíti a média- és hírközlési biztos jogköreit is, valamint a hatóság sajtótermékek tekintetében gyakorolható hatásköreit.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
A törvénymódosítás létrehozza a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot, amely konkrét javaslatokkal segíti a minősítők felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztatja.
A miniszterelnök letagadta, hogy Zsolti bácsizott, ám előkerült a bizonyíték.
Az alkotmánymódosítás még nem került beadásra, de Magyar Péter bejelentése szerint 12 évben fogják korlátozni a parlamenti képviselőséget.
Egyetlen szó sem jelent meg az elmúlt napok szakmai médiatörvény-bírálatairól az oly független és objektív Telexen – hívta fel a figyelmet a Média1, hangsúlyozva, hogy a tervezet tartalmának több részét kritizálta egy független médiajogász, habilitált egyetemi docens, továbbá a MÚOSZ elnöke is.
Mint kiderült, a pénzügyminiszter módosította a szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló rendeletet.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
A brexitnépszavazás óta eltelt tíz év nem úgy alakult, ahogy sokan remélték. A brit elit soha nem bocsátotta meg a szavazóknak, hogy a kilépés mellett döntöttek, és az elmúlt évtized azzal telt, hogy a távozás gyakorlati lépéseit akadályozta.
