Módosult többek között az újságírók forrásainak felfedésére vonatkozó szabályozás, illetve egyértelművé váltak a médiahatóság sajtótermékek tekintetében gyakorolható hatáskörei, valamint a média- és hírközlési biztos jogkörei. A médiaszabályozás módosításának elfogadását éles hangú záróvita előzte meg.
Az Országgyűlés 257 támogató és 51 ellenszavazattal fogadta el a médiaszabályozás módosításainak minősített többséget igénylő részét csütörtökön, az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 257 igen és 52 nem szavazattal fogadta el a Ház.
Módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése. A szabályozásba több garanciális elem került, melyek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Az ez esetben alkalmazható eljárási szabályokat a polgári perrendtartásról, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény is tartalmazza, valamint az újságírók forrásainak védelme a jövőben a szabálysértési törvényben is szerepel majd.
A szabályozás szerint egyedül a büntető eljárás teremt lehetőséget arra, hogy egy újságírónak fel kelljen fednie forrását. A jövőben csak akkor kötelezhetők erre a média munkatársai, ha a bűncselekmény feltárásához fűződő érdek meghaladja a forrás titokban maradásához fűződő érdeket, az információ súlyos, legalább három évvel büntetendő bűncselekmény felfedéséhez szükséges és máshonnan nem szerezhető meg. Az információforrás felfedésére a médiahatóság továbbra sem kötelezhet senkit, erre csak a bíróságnak van jogköre.
A módosítás egyértelműsíti a média- és hírközlési biztos jogköreit is. A biztos a jövőben sem gyakorolhat hatósági jogköröket, továbbra is mediátorként közvetít a szolgáltató és az ügyfél kötött. Az elektronikus hírközlés tekintetében jogosítványai nem változnak, míg a sajtó esetében a jövőben csak egyeztetést kezdeményezhet a szakmai szervezetekkel és jelentést készíthet. Jelentéseit azonban nem hozhatja nyilvánosságra, csak az érintetteknek küldheti meg. Eljárást továbbra is akkor kezdeményezhet, ha a panasz a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érinti, ugyanakkor személyes egyeztetést is javasolhat a panaszos, a szakmai szervezet és a médiatartalom-szolgáltató között.
A módosítás egyértelműsíti a hatóság sajtótermékek tekintetében gyakorolható hatásköreit. A hatóság a jövőben nem járhat el például az emberi méltóság vagy a nyilatkozatot adó személy jogainak megsértésével kapcsolatos ügyekben, valamint akkor sem, ha a sajtótermék emberi jogokat vagy a magánélet védelméhez fűződő jogokat sért. A sajtó tekintetében ugyanakkor továbbra is jogszabályi kötelezettséget jelent a gyűlöletbeszéd tilalma, az alkotmányos rend megsértésének tilalma, a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők bemutatásának tilalma vagy a kiskorúak védelme, melyet a hatóság a társzabályozó szervezetekkel együttműködve ellenőrizhet.
A változtatás érinti az alapvető jogok biztosának alkotmánybírósági beadványát is. Szabó Máté kifogása értelmében az eddigi jogszabály lehetőséget adott volna arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke akkor is gyakoroljon bizonyos jogokat a médiatanáccsal kapcsolatban, ha nem választják meg annak elnökévé. A mostani változtatás értelmében e jogkörei megszűnnének, és bekerült a jogszabályba az is, hogy az NMHH elnökének megszűnik a megbízatása, ha az Országgyűlés a kinevezése után 30 napon belül nem választja meg a médiatanács elnökévé.
Változás még, hogy a magyar művek közzétételére vonatkozó kvóta csak akkor érvényesül, ha a műsor Magyarország területén fogható. Emellett bővül a hallássérültek számára is hozzáférhető műsorok köre, a többi közt sportműsorok vagy időjárás-jelentések lesznek feliratosak vagy jeltolmáccsal nézhetők.
A törvény egyes rendelkezései a kihirdetés napján, míg mások azt követően tizenöt és tizenhatodik nappal lépnek hatályba.
A médiaszabályozás módosításának elfogadását éles hangú záróvita előzte meg. Mandur László (MSZP) továbbra is bírálta a fideszes L. Simon László előterjesztését, amely szerinte visszamenőleges hatályt kíván létrehozni a közösségi médiaszolgáltatási szerződés létrehozásával kapcsolatban. Mint mondta, a javasolt módosítás értelmében a médiatanács az e törvény alapján indított eljárásban köthet ilyen szerződést. Kijelentette: a javaslat a Klubrádió elnyert frekvenciájának átadását érinti, valamint az erről szóló, a bíróság által kimondott szerződési kötelezettséget.
Karácsony Gergely (LMP) ugyanezt a bekezdést kifogásolta, és azon véleményének adott hangot, hogy a jogszabályhoz érkező módosító javaslatok valójában a médiatanácsnál keletkezhettek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kulturális bizottság ülésén a médiatanács egyik munkatársa egy általa írt levelet adott át a fideszes Menczer Erzsébetnek, aki szintén beterjesztett az ellenzék által vitatott javaslatokat.
L. Simon László (Fidesz) Karácsony Gergely megszólalását paranoiásnak minősítette, hozzátéve: természetesen folytattak hivatalos levelezést a médiatanáccsal a jogszabályról. Közölte azt is, javaslata azért született, mert belátták az eredeti módosítás helytelenségét, miszerint a médiatanács nem lenne köteles szerződést kötni egy maga által meghirdetett és nyertest eredményező pályázat végén. Mint mondta, módosítása éppen azt zárja ki, hogy a folyamatban lévő bírósági ügyekre ne vonatkozzon a változtatás.
Frissítés:
A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) üdvözölte a médiaszabályozás módosítását az újságírói forrásvédelemmel kapcsolatban, de továbbra sem ért egyet azzal, hogy a nyomtatott és az online sajtó a médiatörvény hatálya alá tartozik. A szervezet bírálatokat fogalmazott meg a média- és hírközlési biztos feladatának újraszabályozásával kapcsolatban is. Az egyesület ezen kívül örömmel vette volna, ha csökkennek a jogszabályban szereplő, szerintük eltúlzott mértékű bírságok, illetve a nyomtatott és online sajtó nyilvántartásba vételével kapcsolatban is változtatott volna a szabályokon.
Az MSZP azt kérte Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a médiatörvény módosítását. Lendvai Ildikó azt mondta, az elfogadott módosítással közösségi rádió csak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa által kiírt pályázaton kaphat frekvenciát, a még az Országos Rádió és Televízió Testület kiírásán győztes Klubrádió nem juthat ilyenhez.
Immár tizenkilenc éve, hogy kiderült, hogyan titkolták el Gyurcsány Ferencék a megszorítási szándékaikat. Az őszödi beszéd után most a TISZA Párt alelnöke értekezett arról, hogy a kampányban nem fedheti fel szakpolitikájuk részleteit – adóemelési szándékukat –, hiszen azzal nem lehet elnyerni a választók bizalmát.
A Szövetség elnöke, Kocsi Ilona közölte: elítélik az erőszak minden formáját, és bíznak a hatóságokban.
A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője szerint a főpolgármester a budapestiek szemébe hazudott.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Az első vizsgálat a múlt hétvégén lezárult, és „lesújtó eredményt hozott” – mondta Latorcai Csaba.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen lépés nemcsak hatalmas gazdasági károkat és káoszt okozna, de jogilag sem állja meg a helyét.
Újraosztanák Budapest belvárosát.
Stratégiai veszélyt is szimatolnak a szomszédban.
