Módosult többek között az újságírók forrásainak felfedésére vonatkozó szabályozás, illetve egyértelművé váltak a médiahatóság sajtótermékek tekintetében gyakorolható hatáskörei, valamint a média- és hírközlési biztos jogkörei. A médiaszabályozás módosításának elfogadását éles hangú záróvita előzte meg.
Az Országgyűlés 257 támogató és 51 ellenszavazattal fogadta el a médiaszabályozás módosításainak minősített többséget igénylő részét csütörtökön, az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 257 igen és 52 nem szavazattal fogadta el a Ház.
Módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése. A szabályozásba több garanciális elem került, melyek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Az ez esetben alkalmazható eljárási szabályokat a polgári perrendtartásról, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény is tartalmazza, valamint az újságírók forrásainak védelme a jövőben a szabálysértési törvényben is szerepel majd.
A szabályozás szerint egyedül a büntető eljárás teremt lehetőséget arra, hogy egy újságírónak fel kelljen fednie forrását. A jövőben csak akkor kötelezhetők erre a média munkatársai, ha a bűncselekmény feltárásához fűződő érdek meghaladja a forrás titokban maradásához fűződő érdeket, az információ súlyos, legalább három évvel büntetendő bűncselekmény felfedéséhez szükséges és máshonnan nem szerezhető meg. Az információforrás felfedésére a médiahatóság továbbra sem kötelezhet senkit, erre csak a bíróságnak van jogköre.
A módosítás egyértelműsíti a média- és hírközlési biztos jogköreit is. A biztos a jövőben sem gyakorolhat hatósági jogköröket, továbbra is mediátorként közvetít a szolgáltató és az ügyfél kötött. Az elektronikus hírközlés tekintetében jogosítványai nem változnak, míg a sajtó esetében a jövőben csak egyeztetést kezdeményezhet a szakmai szervezetekkel és jelentést készíthet. Jelentéseit azonban nem hozhatja nyilvánosságra, csak az érintetteknek küldheti meg. Eljárást továbbra is akkor kezdeményezhet, ha a panasz a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érinti, ugyanakkor személyes egyeztetést is javasolhat a panaszos, a szakmai szervezet és a médiatartalom-szolgáltató között.
A módosítás egyértelműsíti a hatóság sajtótermékek tekintetében gyakorolható hatásköreit. A hatóság a jövőben nem járhat el például az emberi méltóság vagy a nyilatkozatot adó személy jogainak megsértésével kapcsolatos ügyekben, valamint akkor sem, ha a sajtótermék emberi jogokat vagy a magánélet védelméhez fűződő jogokat sért. A sajtó tekintetében ugyanakkor továbbra is jogszabályi kötelezettséget jelent a gyűlöletbeszéd tilalma, az alkotmányos rend megsértésének tilalma, a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők bemutatásának tilalma vagy a kiskorúak védelme, melyet a hatóság a társzabályozó szervezetekkel együttműködve ellenőrizhet.
A változtatás érinti az alapvető jogok biztosának alkotmánybírósági beadványát is. Szabó Máté kifogása értelmében az eddigi jogszabály lehetőséget adott volna arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke akkor is gyakoroljon bizonyos jogokat a médiatanáccsal kapcsolatban, ha nem választják meg annak elnökévé. A mostani változtatás értelmében e jogkörei megszűnnének, és bekerült a jogszabályba az is, hogy az NMHH elnökének megszűnik a megbízatása, ha az Országgyűlés a kinevezése után 30 napon belül nem választja meg a médiatanács elnökévé.
Változás még, hogy a magyar művek közzétételére vonatkozó kvóta csak akkor érvényesül, ha a műsor Magyarország területén fogható. Emellett bővül a hallássérültek számára is hozzáférhető műsorok köre, a többi közt sportműsorok vagy időjárás-jelentések lesznek feliratosak vagy jeltolmáccsal nézhetők.
A törvény egyes rendelkezései a kihirdetés napján, míg mások azt követően tizenöt és tizenhatodik nappal lépnek hatályba.
A médiaszabályozás módosításának elfogadását éles hangú záróvita előzte meg. Mandur László (MSZP) továbbra is bírálta a fideszes L. Simon László előterjesztését, amely szerinte visszamenőleges hatályt kíván létrehozni a közösségi médiaszolgáltatási szerződés létrehozásával kapcsolatban. Mint mondta, a javasolt módosítás értelmében a médiatanács az e törvény alapján indított eljárásban köthet ilyen szerződést. Kijelentette: a javaslat a Klubrádió elnyert frekvenciájának átadását érinti, valamint az erről szóló, a bíróság által kimondott szerződési kötelezettséget.
Karácsony Gergely (LMP) ugyanezt a bekezdést kifogásolta, és azon véleményének adott hangot, hogy a jogszabályhoz érkező módosító javaslatok valójában a médiatanácsnál keletkezhettek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kulturális bizottság ülésén a médiatanács egyik munkatársa egy általa írt levelet adott át a fideszes Menczer Erzsébetnek, aki szintén beterjesztett az ellenzék által vitatott javaslatokat.
L. Simon László (Fidesz) Karácsony Gergely megszólalását paranoiásnak minősítette, hozzátéve: természetesen folytattak hivatalos levelezést a médiatanáccsal a jogszabályról. Közölte azt is, javaslata azért született, mert belátták az eredeti módosítás helytelenségét, miszerint a médiatanács nem lenne köteles szerződést kötni egy maga által meghirdetett és nyertest eredményező pályázat végén. Mint mondta, módosítása éppen azt zárja ki, hogy a folyamatban lévő bírósági ügyekre ne vonatkozzon a változtatás.
Frissítés:
A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) üdvözölte a médiaszabályozás módosítását az újságírói forrásvédelemmel kapcsolatban, de továbbra sem ért egyet azzal, hogy a nyomtatott és az online sajtó a médiatörvény hatálya alá tartozik. A szervezet bírálatokat fogalmazott meg a média- és hírközlési biztos feladatának újraszabályozásával kapcsolatban is. Az egyesület ezen kívül örömmel vette volna, ha csökkennek a jogszabályban szereplő, szerintük eltúlzott mértékű bírságok, illetve a nyomtatott és online sajtó nyilvántartásba vételével kapcsolatban is változtatott volna a szabályokon.
Az MSZP azt kérte Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a médiatörvény módosítását. Lendvai Ildikó azt mondta, az elfogadott módosítással közösségi rádió csak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa által kiírt pályázaton kaphat frekvenciát, a még az Országos Rádió és Televízió Testület kiírásán győztes Klubrádió nem juthat ilyenhez.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A hiperszonikus rakétarendszer a rakétavédelem kijátszására és a stratégiai célpontok elleni bevetésre szolgál.
„Oroszországnak éreznie kell a nyomást annak érdekében, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, és látnia kell, hogy lehetetlen éket verni Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közé” – fogalmazott Roberta Metsola.
Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások.
Ilyen, amikor a magyar miniszterelnök nyilatkozik.
Egy meg nem nevezett forrásokra épülő Bloomberg-értesülésből lett visszatérő politikai narratíva a magyar baloldali sajtóban.
Az apa, az anya és a két gyermek is életét veszítette.
Nem hagyjuk, hogy az Európai Bizottság tönkre tegye az agráriumot! – üzenték Ursula von der Leyennek.
