Száznyolcvan diák is elérhet több százezer embert, nem kell ahhoz több ezer aktivista – válaszolta meg dr. Gayer Zoltán, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) oktatója az LMP kampánya kapcsán felmerült kérdést. A WEB 3.0 nemzedék és az ötösért lájkot gyűjtő hallgatók projektjéről Jantner Anita, az iskola Média Műhelyének tagja számolt be.
Március elején indította el Dr. Gayer Zoltán, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) oktatója azt a kampányt, amellyel meg akarta mutatni, hogy a közösségi hálózatokban nem kell több ezer aktivista rengeteg ember eléréséhez, hanem 180 diákkal is kiemelkedő eredményt lehet elérni. Az ötlet a Lehet Más a Politika párt 200.000 aláírást célzó kezdeményezéséből eredt. A kutatás eredményeit a WEB 3.0 nemzedék Facebook oldalán lehet megtekinteni.
Gayer Zoltán a BKF kurzusain résztvevő nagyobb létszámú csoportjaival mindig újabb és újabb Facebook-vizsgálatokat próbál ki, félévente mindig más kérdés vetődik fel. A legutóbbi kampánnyal a hálózatelméletet, a hálózatban való terjedést, a hálózatokban való gondolkodást gyakorolhatták a diákok. „Egy – egy ilyen kampány során mindig megtudunk valami érdekeset a közösségi oldalról, hogy mi, hogyan működik benne” – vezette be Gayer. Elmondta: tavaly is készült hasonló vizsgálat, akkor két kampányvideó terjedését vizsgálták és a lájkolók és kommentelők, valamint a nem lájkolók és nem kommentelők különbségeit elemezték. Az adatokból azt a következtetést vonták le, hogy a lájkolók és kommentelők – függetlenül a videó tartalmától – a szorosabb baráti társaságból kerültek ki, a távolabbi ismerősök inkább kívülállók maradtak. Ezeket az adatokat eddig is sejteni lehetett, de konkrétan még senki nem vizsgálta őket.
A diákok és a hálózati kutatások
A kampányokban való részvétel hasznos a diákoknak, ugyanis az ilyen nagyobb volumenű feladatokkal a hálózati tapasztalatok mellett jegyet, vagy pontot is lehet szerezni. „Valamit adok, valamit kapok. Az elért eredményeket fel is dolgozom a diákjaimmal, megbeszélem velük, így aki a tudományos eredmény miatt vett részt az megkapja a tudományt, aki pedig a jegy, a haszon miatt, az is megkapja, amit akar” – adott összegzést az értékelésről a BKF oktatója.
A kampány célja az volt, hogy március 22. és április 2. között a diákok a lehető legtöbb szavazatot szerezzék a nevük mellé a „Kit támogatsz?” és a „Vagy innen választanál?” kérdéseknél. A legnagyobb siker az 1000 lájk elérése volt. Hogy miért? Ezt egy másik kampány tanulságai magyarázzák.
Korábbi csoportjának Dr. Gayer Zoltán azt a feladatot adta, hogy olyan Facebook oldalt hozzanak létre, amely bizonyos időintervallumon belül minél magasabb lájkszámot ér el. Akkor a legmagasabb értékek az ezresek voltak, amelynek elérése nagyban függött az oldal témájától is. A BKF oktatója ezen a kampányon keresztül tapasztalta meg, hogy az ezer egy nagyon nagy szám a lájkok esetében. Ezért találta ki, hogy aki a szavazásban eléri ezt a mennyiséget, az megérdemli az ötöst, hiszen egészen biztos, hogy hálózati modellekben való gondolkodást vetett be, ugyanis extenzív technikák nem elegendőek ekkora lájkszám eléréséhez.
Körülbelül 10-15-en érték el a kellő szavazatszámot. A diákok a felhasznált technikákról beszámolót is írtak, ezek elemzése azonban még nem készült el. Akadt, aki előző iskolájában talált aktiválható hálózati gócpontot és így tudta továbbvinni a szavazatszám növekedést. A félév során elsajátított tananyag feldolgozásával pedig elméleti támogatást is kaptak a diákok a feladat sikeres megoldásához.
A tavalyi vizsgálat alapján a projekt vezetője körülbelül ennyi diák sikerességére számított, azonban volt egy pont, amikor még ő is megijedt, hogy mindenki, vagy legalábbis nagy tömeg fogja teljesíteni sikerrel a feladatot. „A diákok nagyon hamar rájöttek, hogy ha mindenki, akit az oldalra csábítanak végigszavaz mindenkit, valamint ők egymás között is megteszik ugyan ezt, akkor pillanatok alatt meg lett volna mindenkinek az ötöse, ami valószínűleg nagy botrány lett volna” – mesélte el érdekességképpen.
Habár a Műszaki Egyetem hallgatói a „büfészak” szóval minősítették a projektet és a képzést, Dr. Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora a rosszindulatú: „Önöknél hány lájk egy doktori?” kérdésre, annyit válaszolt: „Hét; minden bizottsági tagtól egy”. A projekt záróeredményei magukért beszélnek. Az „Előbb lesz nekünk 200.000 aláírásunk, mint az LMP-nek, mert mi az ötösre hajtunk” kampány szavazási kérdései 28 nap alatt 436.242 Facebook usert értek el. „Ebből a számból mindenki megértette, hogy ez nem volt ciki, és a diákoknak is nagy tapasztalat, hiszen 180 ember 436 ezer embert tudott mozgósítani” – utalt a feladat komolyságára Dr. Gayer Zoltán.
A látogatószám növekedésben a kampány lezárásakor erős törés keletkezett, az átlagos heti nyolcvanezer körül szám hirtelen megugrott. A főiskola oktatója ezt tudatosan is generálta, tisztában volt vele, hogy minél nagyobb a „balhé”, annál nagyobb az érdeklődés. A hirtelen ugrás a Youtube-on közzétett vírusvideónak is betudható, ami sikert aratott a diákok körében, így a látogatószám hirtelen 223 ezerre ugrott.
Tervek a jövőre
Mindig az éppen oktatott évfolyam ihleti meg a kampány vezetőjét, így a jövő zenéje még, mi lesz a következő feladat. Az évek múlásával pedig egyre nagyobb volumenű kutatások rajzolódnak ki a hálózatkutatásban. A főiskola oktatója kicsit csalódott is volt a kampány miatt, ugyanis a diákok magának a feladatnak az oldalára nem kattintottak, csak a résztvevőkre a két kérdésnél, így a page lájkszáma messze alulmaradt a tervezettnél. Más kérdés, hogy vajon mekkora látogatószám és lájkoló jött volna össze, ha kötelezővé teszik az oldal szeretetét és csak utána lehet a diákokra szavazni. Lehet, hogy azzal ellenkező hatást váltott volna ki a kampány, és akkor nem értek volna el ekkora aktivitás.
A kutatással Dr. Gayer Zoltán információs társadalom csoportja bebizonyította, hogyan működik a hálózati hatás a Facebookon, és mindenki rádöbbenhet, hogy mennyire össze vagyunk kötve ebben a behálózott világban. A mémek és a vírusvideó terjedését érdemes a hálózatban is megvizsgálni, nem csak tartalmi szempontból, hanem a disztribúciós csatorna felhasználásának a terén is. A Facebook ennek egy lehetséges módja, amely ebben a kampányban is hatékonyan működött. Akik szeretnék megnézni a saját szociális hálójukat, azoknak Dr. Gayer Zoltán a legnépszerűbb közösségi oldal Social Graph alkalmazását ajánlja.