Cséfalvay: Magyarország még az idén kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól

Esély van arra, hogy Magyarország még az idén kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának szerdai ülésén. Kiemelte: a Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogram várhatóan abban is segít, hogy az ECOFIN június végi ülésén olyan kedvező határozat szülessen, amelynek értelmében az EU pénzügy- és gazdasági miniszterei megváltoztatnák azt a korábbi uniós döntést, amely a Magyarország szánt kohéziós pénzek kiutalásának felfüggesztésére vonatkozik. Az államtitkár hozzátette: az ország trendfordulóhoz érkezett, a konvergenciaprogram lezárja a költségvetés konszolidációját, stabilizálja az államháztartást, erősíti a befektetői bizalmat.

Cséfalvay Zoltán elmondta: a kormány április 23-án küldte el Brüsszelbe a Széll Kálmán Terv 2.0 programot, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program, ennek révén Magyarország 8 év után először kerülhet ki a túlzottdeficit-eljárás alól.

Az államtitkár szólt arról, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2012-ben további 150 milliárd forinttal, 2013-ban pedig 600 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét. A nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint az első és a második Széll Kálmán Tervnek köszönhetően biztonságosan teljesíthető 2012-ben a 2,5 százalékos, 2013-ban pedig a 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány, ennek eredményeként pedig tovább csökken az államadósság mértéke, amely az elmúlt 2 év intézkedéseinek köszönhetően már 1 százalékponttal mérséklődött.

Az NGM államtitkára arról is szólt: a konvergenciaprogram is kitér arra, hogy az államháztartás pozícióját a jövőben javító intézkedések közül az egyik legnagyobb tételt a 0,1 százalékos pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése jelenti, amelytől 130-228 milliárd forint bevételre számít a kabinet. Hozzáfűzte: ez az új közteher széles bázist fed le, és 0,1 százalékos mértéke igen alacsony. Kiemelte: valamennyi jövőre tervezett adó illeszkedik a kormány adóelképzeléseihez, amelynek alapja a fogyasztási adók szerepének erősítése, illetve a munkára, a foglalkoztatásra rakodó közterhek csökkentése.

A testület ülésén – amelyen a bizottság szocialista tagjai nem vettek részt – az ellenzéki honatyák közül Balczó Zoltán (Jobbik) kifogásolta, hogy a konvergenciaprogram kialakításába nem volt beleszólása a parlamentnek. Úgy vélte, meg kellene vizsgálni, vajon mi a társadalmi haszna annak, hogy a következő években a GDP-hez mérten 2,5, majd 2,2 százalékra kívánja levinni a kormány az államháztartási hiányt.

Braun Márton (Fidesz) arról szólt, hogy a költségvetés konszolidálása után jobban ki kellene használni az uniós forrásokat, remélhetőleg a fejleszté politika kerül a jövőben előtérbe.

AZ NGM államtitkára elmondta: ha a GDP arányos államháztartási hiány évente 2,8 százalék alá csökken, az azt eredményezi, hogy az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya mérséklődik.