Oszkó: A piac bízik az IMF-megállapodásban

Oszkó Péter, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere szerint a piac bízik abban, hogy előbb-utóbb létrejön Magyarország és az Európai Unió, valamint az IMF között a megállapodás, a mostani kormány „azt a lehetőséget már eljátszotta, hogy pusztán saját intézkedésekkel szerezze vissza a piac bizalmát.” 

A volt pénzügyminiszter ezt a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, és más nemzetközi kamarák közös budapesti rendezvényét követően mondta az MTI-nek kedden. Oszkó Péter hozzátette: „ha a piaci bizalom elfogy, akkor igen nagy nyomás alá kerülhet a kormány”, ennek a kérdésnek az idei évben rendeződnie kell. Rámutatott: a piac azért is bízik abban, hogy Magyarország még az idén megköti a megállapodást az IMF-fel, mert az EU által Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárás miatt egy sor intézkedést még az ilyen megállapodás előtt meg kell hoznia a magyar kormánynak, valójában ugyanazt a pályát kell tartania, amit az Európai Unió is elvár az országtól. „Magyarországnak az ez évi és jövő évi államháztartási deficitcélokat a megállapodás nélkül is tartania kell” — emelte ki a volt pénzügyminiszter.

A piaci bizalom csak addig tart ki, amíg esély van a megállapodásra — mondta. Ha a pénzpiaci szereplők számára az tűnne ki, hogy „a kormány csak játszik a szavakkal”, és messze nem akar tényleges megállapodást elérni, a piaci bizalom elveszik, akkor igen nagy nyomás alá kerülhet Magyarország. „Az én véleményen az, hogy praktikusabb lassan, jól kitárgyalt megállapodással elindulni, mintsem megállapodási kényszer alatt elérni egy ilyen egyezményt” — fogalmazott a politikus. 

Oszkó Péter a kamarai rendezvényen azt is elemezte, hogy a költségvetési hiány csökkentésére irányuló lépések milyen hatással lennének a magyar gazdaságban működő külföldi tulajdonú cégekre. A volt miniszter arra a kérdésre, hogy milyen hatással járna a válságadók esetleges időbeli meghosszabbítása, azt felelte: ez mindenképpen tovább rontaná a beruházási hajlandóságot, a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit, és ezáltal a foglalkoztatási helyzetet.