Bajnai Gordon hisz abban, hogy Magyarország a „cikkcakk” után fenntartható, lineáris fejlődési pályára tér, a rendszerváltás utáni, közös társadalmi célok felé – a volt miniszterelnök erről kérdésre válaszolva beszélt egy amerikai előadásán.
Bajnai Gordon Washingtonban, a Johns Hopkins Egyetemen, 30 főnyi – diákokból, tudományos kutatókból, amerikai és magyar hivatalos intézmények képviselőiből, valamint újságírókból álló – hallgatóságnak tartott előadást szerdán az európai integráció kihívásairól és lehetőségeiről. A volt miniszterelnököt kérdezték a magyar politikai helyzetről is. Bajnai válaszában elhívta a figyelmet, hogy külföldön általában tartózkodik a véleménynyilvánítástól. Utalt arra, hogy erősen kritikus hangvételű állásfoglalását kifejtette egy januári cikkében, amelynek angol fordítása megtalálható az általa létrehozott Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány honlapján.
Rövid válaszában a volt miniszterelnök Ralf Dahrendorf filozófus, politikatudós és szociológus két évtizeddel ezelőtt Magyarországon tett azon kijelentésére hivatkozott, hogy a közép- és kelet-európai országokban a politikai rendszer megváltoztatásához mindössze hat hónapra, a gazdasági rendszeréhez hat évre, de a társadaloméhoz 60 évre van szükség. Hozzátette, a rendszerváltás óta „csak” 22 év telt el. „Ha megfigyeljük a térségbeli országokat, azt láthatjuk, hogy fejlődésük a berlini fal leomlása óta a várakozások ellenére nem volt lineáris. Minden egyes országnak volt cikkcakkos korszaka” – mutatott rá a volt miniszterelnök.
„Vagyis, egyfajta madártávlatból nézve, úgy gondolom, hogy az én országom jelenleg a »cakk«-szakaszban található, egy hosszú »cikk«-ből kiérve. Bízom benne, hogy (Magyarország) inkább előbb, mint utóbb a fenntartható, lineáris fejlődés útjára lép, az eredeti ambíciónk irányába. Úgy gondolom, a berlini fal leomlása után széles körű konszenzus alakult ki a magyar társadalomban, hogy demokráciát, piacgazdaságot, társadalmi kohéziót, nyugati típusú fejlődést és EU-tagságot szeretnénk” – mondta. „Ezek a társadalom nagyon fontos közös céljai voltak 22 évvel ezelőtt, és hiszem, hogy visszatérünk hozzájuk” – hangoztatta.
A volt kormányfő előadásában egyebek mellett arról beszélt: az Európai Uniónak, amelynek a legsúlyosabb krízissel kell szembenéznie megalakulása óta, a gazdasági válságot követő időkben meg kell találnia létezésének új értelmét, s választ kell adnia, polgárai hogyan éljenek olyan körülmények között, amikor a globalizáció veszélyezteti a közösség szociális modelljét. Bajnai szerint az egyetlen megoldás – a nemzeti szuverenitás, méltóság és különbségek megőrzése mellett – az uniós integráció átfogó elmélyítése és a közös érdekeknek a külvilággal szembeni határozottabb érvényesítése lehet. Kifejezte meggyőződését, hogy a „kétsebességes Európa” koncepciója több kockázatot, mint hasznot hordoz, de nem zárta ki, hogy az unió végül ezt a megoldást fogja választani.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Bart De Wever az Orbán Viktor által is emlegetett fekete humorral és szarkazmussal osztotta ki az őt lejáratni akaró Politicót.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
Zelenszkijék esetleges finanszírozásáról külön nyilatkozat várható.
Egy égő lakásból kellett kimenekíteni a hetvenes éveiben járó házaspárt és mozgássérült felnőtt gyermeküket.
Az orosz elnök újra együttműködést ajánl Európának, miközben az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről beszélt.
