Bölcs István életmű kategóriában, Tódor János az írott sajtóban végzett újságírói munkájáért, Aczél Endre pedig az elektronikus sajtó kategóriában vehette át a Pulitzer-emlékdíjat vasárnap. Sipos Lajos Joseph Pulitzer gondolataira emlékeztetett, amely szerint az újságíráshoz nem elég a hírösztön, fontos az értékítélet és a lelkiismeretesség is.
Bölcs István életmű kategóriában, Tódor János az írott sajtóban végzett újságírói munkájáért, Aczél Endre pedig az elektronikus sajtó kategóriában vehette át a Pulitzer-emlékdíjat vasárnap Budapesten. Sipos Lajos, a Joseph Pulitzer-emlékdíj Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadón hangsúlyozta: a publicisták, újságírók számára ma különösen aktuális Joseph Pulitzer gondolata, amely szerint az újságíráshoz nem elég a hírösztön, ugyanilyen mértékben fontos a megfelelően kialakított értékítélet és a lelkiismeretesség.
Az 1935-ös születésű Bölcs István az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett. Pályáját tanárként kezdte, majd a Magyar Rádió rovatvezető-helyettese, rovatvezetője és felelős szerkesztője, 1994 és 2011 között pedig a 168 Óra közéleti hetilap alapító főszerkesztő-helyettese volt.
Az 1952-ben született Tódor János a pályáját a Fejér Megyei Hírlapnál kezdte. A kilencvenes években a Magyar Narancs szerkesztője, közben egy évig az Élet és Irodalom riportrovat-vezetője, majd 1998-tól 2000-ig a Népszava munkatársa. 2003-tól 2006-ig az Árgus irodalmi folyóirat főszerkesztője volt. Megszüntetéséig, 2010-ig tíz éven át az Amaro Drom című roma lap külső munkatársa. Jelenleg szabadúszó újságíróként elsősorban riportokat és szociográfiákat ír. 1995-ben a Mozgó Világ nívódíját vehette át, egy évre rá a Soros Alapítvány Tényfeltáró Újságírás-díját kapta. Emellett Radnóti Miklós Antirasszista-díjban és Minőségi Újságírásért-díjban részesült 2008-ban.
Az 1944-ben született Aczél Endre munkatársként, rovatvezetőként, pekingi majd londoni tudósítóként tizenhét évet töltött a Magyar Távirati Irodánál. 1986-tól 1990-ig főszerkesztőként tevékenykedett az MTV Híradójánál és egy éven át vezette A Hét című magazinműsort. Dolgozott a Kurír című napilap társfőszerkesztőjeként és szabadúszó újságíróként, és mind a mai napig a Népszabadság publicistájaként. Jelentősebb elismerései között szerepel a Rózsa Ferenc-díj, a Szabad Sajtó-díj, a Magyar Sajtópáholy-díj, valamint a Bossányi Katalin Emlékalapítvány-díj.
A Pulitzer-emlékdíjat 1989-ben a magyar származású Paul A. Fábry és a Magyar Hitelbank Rt. alapította a nyomtatott és az elektronikus sajtó képviselői számára Joseph Pulitzer magyar származású, amerikai sajtómágnás családjának kizárólagos engedélyével. Az idén huszonkettedik alkalommal átadott díjakért három kategóriában lehetett pályázni a Joseph Pulitzer-emlékdíj Alapítványnál. A kuratórium elnöke Sipos Lajos, tagjai Bárándy Péter, Győrffy Miklós, Javorniczky István, Kepes András, Marton József és Rangos Katalin.
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
„Az adatok illegális megszerzése kapcsán az Alapítvány elindította a szükséges jogi lépéseket és rendőrségi feljelentést tesz” – fogalmaztak.
Pulitzer József, a magyar származású sajtómágnás Makóról indulva jutott el a világ tetejére, és hagyott maradandó nyomot az amerikai újságírás és politika történetében. Sorozatunkban az ő életútját mutatjuk be, és hogy miként vált a sajtó hatalmi tényezővé az Egyesült Államokban. A pulitzeri út I. rész.
A zöld-fehérek csütörtökön megszerezték első győzelmüket az Európa-ligában.
Mészáros Gergő szakterületei közé a globális monetáris politika és a tőkepiacok tartoznak, de előszeretettel követi ugyanakkor a kriptopiaci fejleményeket is.
Akkor jól emlékszik Pesty Lászlóra, igen.
A Fidesz kommunikációs igazgatója az eddig elért közös eredmények megvédésére szólított fel.
Azt egyelőre nem tudni, mikor kaphatja meg az aranyérmet a Dél-Európában játszó csatár.
