Bécsben vitáztak a magyar médiatörvényről

A magyar médiatörvényről fejtette ki véleményét egy bécsi szemináriumon Kovács Zoltán és Mesterházy Attila szerdán Bécsben. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a Diplomáciai Akadémián a Milton Wolf Alapítvány diákokból, szakértőkből, ösztöndíjasokból álló mintegy harmincfős hallgatósága előtt kifejtette, a törvény külső és belső szabályozási szükségletre válaszolt. Rámutatott, hogy 1997, a magyarországi kereskedelmi televíziók elindulása óta nem került sor a médiatörvény módosítására, s hogy szükség volt az EU audiovizuális irányelvének átültetésére is. Úgy vélekedett, a rendszerváltás óta a magyar közszolgálati média túlságosan „átpolitizált” volt, de még jelenleg is politikai játszmákra használják fel azt.

Kovács úgy vélekedett, a törvényről folyó nemzetközi vitában túl kevés a konkrét érv, ehelyett ideológiai vita folyik. Az államtitkár bírálta a Közép-európai Egyetem (CEU) által készített szakértői elemzést, véleménye szerint az nem a törvényszövegen, hanem kormányzati sajtóközleményeken alapult. Az Európai Bizottság vizsgálatára utalva kijelentette, Magyarországnak van egyedül írásos véleménye arról, hogy médiatörvénye megfelel az uniós normáknak.

Az MSZP elnöke ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány rossz irányba indult el a médiaszabályozással. A törvényt az európai normákkal ellentétesnek ítélte meg Mesterházy Attila. Kijelentette, az MSZP, amint lehetősége lesz rá, meg fogja változtatni a törvényt, a szakmai szervezetek, szakértők és a politikai erők bevonásával. A törvényben vannak olyan eszközök, amelyeket ugyan nem használ a médiahatóság, de „folyamatos fenyegetést” jelentenek, ezért önkorlátozáshoz vezettek, és „megmérgezik a médiaszabadságot” – mondta.

Egyetértett azzal, hogy a közszolgálati média „túlpolitizált” volt a rendszerváltozás óta. „Ezért lett volna itt az ideje, hogy megváltozzon a helyzet” – tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy noha a közmédia piaci aránya kicsi, de létrejött egy „jobboldali médiabirodalom” is, és mindkettőt saját üzeneteinek eljuttatására használja a jobboldal.

Az MSZP elnöke bírálta a törvény létrejöttének folyamatát, kijelentve, hogy az ellenzéket és a szakmát nem vonták be a folyamatba. A pártelnök kijelentette, számos lehetőség volt az elmúlt években, amikor meglett volna a lehetőség egy konszenzusos törvényi szabályozásra, legutóbb a 2010-es választás előtt.

Bajomi-Lázár Péter médiakutató, az Oxfordi Egyetem munkatársa úgy vélekedett, a 2010-es törvény eredményeként romlott a médiaszabadság helyzete. Míg 2010-et megelőzően a médiaszabályozást a konszenzus keresése és ideológiai pluralizmus határozta meg, míg 2010 utáni konfliktusos politikaként, „zéró összegű játékként” fogják fel a médiapolitikát – mondta.