„A törvény alapján jelenleg az elnök rendeletben állapítja meg a frekvenciadíjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak, a felügyeleti díj, valamint a hatósági eljárásért fizetendő díjak mértékét, a díjak megfizetésének módját, feltételeit és a díjképzés szabályait, azaz semmiféle olyan tárgykörben nem hozhat rendeletet, mellyel a média szabad működését korlátozhatná” – szerepel a levélben.
Az NMHH elnöke levelében kifejtette azt is, hogy kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt a hatályos médiaszabályozás szerint pénzbírság nem szabható ki, ezért alaptalan a külügyi államtitkár aggodalma, amely szerint kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt a médiaszolgáltatókra, akár „950.000 dolláros” pénzbírság kivethető lenne. Szalai Annamária arra is felhívta az államtitkár figyelmét, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatos rendelkezés 1996 óta létezik a magyar jogrendben, és azt számos európai országban is alkalmazzák, például az Egyesült Királyságban, Németországban vagy Franciaországban.
A Fővárosi Törvényszék hétfői, első fokú döntése értelmében az NMHH-nak ki kell adnia a levelet. Az eljárást a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kezdeményezte. A jogvédő szervezet azért fordult a bírósághoz, mert amikor Thomas O. Melia amerikai helyettes államtitkár még a nyáron aggodalmát fogalmazta meg a magyar médiaszabályozásról, az NMHH nem hozta nyilvánosságra a hatóság elnökének erre válaszul írt levelét.