A brit lap szerint egy lehetséges EU-IMF védőháló sem lesz képes kezelni a demokratikus kormányzás szélesebb erózióját. A Financial Times másik írása az egyháztörvényről Magyarország egyházai a senki földjén címmel jelent meg.
A Financial Times szerdán terjedelmes cikket közölt „Magyarország egypártrendszer felé halad” címmel. Ian Bremmer cikkíró fő állítása, hogy egy lehetséges EU-IMF védőháló sem lesz képes kezelni a demokratikus kormányzás szélesebb erózióját. A mentőcsomag csak a gazdasági intézkedések felülvizsgálatát fogja ellátni, a kormány centralizációs törekvéseit nem lesz képes megfékezni – véli a gazdasági lap. A cikk írója késeinek és tökéletlennek minősítette az uniós intézmények reakcióját, amely jól szimbolizálja az EU korlátozott lehetőségeit a „politikai gonosztevőkkel” szemben. A végső hitelmegállapodás csupán növelni fogja a politikai aggodalmakat, hiszen minél hamarabb jön létre a megállapodás, annál gyorsabban fog csökkenni a piac felől érkező nyomás. A magyar kormány alapvető karaktere azonban nem fog változni, a cikkíró szerint valószínűtlen, hogy a miniszterelnök ne próbálná továbbra is bebetonozni a Fideszt.
Magyarország egyházai a senki földjén címmel jelent meg Kester Eddy legújabb cikke Magyarországról a Financial Times oldalán. A cikk beszámolt arról, hogy Iványi Gábor metodista lelkész minden napját meghatározzák a kormány üldözésének következményei. Iványi Gáborról a szerző megjegyezte, hogy ironikus módon ő keresztelte meg Orbán első két gyermekét. A kommunista rendszer végével a lelkész már azt hitte, hogy véget értek a küzdelmei, azonban az új egyházügyi törvénnyel újabb harcot kell megvívnia. Az új törvénynek köszönhetően több mint 300 felekezet került a senki földjére – idézi az írást a Médianéző. Iványi szerint ez egy orwelli világ, amelyben minden egyház egyenlő, de néhány egyenlőbb az egyenlők között. Ezt súlyos diszkriminációnak tartja. Az egyházi elismerés visszanyeréséhez egy olyan komplikált és bürokratikus eljárásban kell részt venniük, amelynek végén a parlament hozza meg a végleges döntés. Hegyi Szabolcs szerint a törvény rendelkezései súlyosan korlátozzák a vallásszabadságot, és közel 300 egyházat diszkriminálnak. A jogász szerint még ha problémát is jelentenének a business-egyházak, akkor is aránytalanul korlátoz az új törvény.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve kapcsolódási pont lehet az európai és az ázsiai piacok között.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A versenyképesség helyreállítását célzó nyilatkozat elfogadása új lendületet adhat a kontinens gazdaságának.
Egy német szakértő pontokba szedve sorolta fel a válság lehetséges okait.
Az Európai Unió gazdasági versenyképességének jövőjét megalapozó sürgős cselekvési tervet fogadtak el a nyugati szövetségi rendszer legnagyobb találkozóján Budapesten.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
