Magyarország is mélyebben integrált az euróövezetbe, a válságmegoldó intézkedéseket az ilyen államokkal együttműködésben kell meghozni – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán.
Olyan megoldást kell találni az euróövezeti válságra, ami nem sújtja az euróövezeten kívül államokat – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a bécsi Euromoney pénzügyi konferencia kerekasztal-beszélgetésén szerdán.
Az MNB elnöke kifejtette: egyes kelet-közép-európai államok, mint amilyen Magyarország is, mélyebben integrált az euróövezetbe, mint néhány, az euróövezet perifériájához tartozó állam. A válságmegoldó intézkedéseket az ilyen államokkal együttműködésben kell meghozni – tette hozzá.
Frissítés:
Simor András szerint a válságkezelés során sokkal inkább a költségvetési fenntarthatóságról kellene beszélni, mintsem a költségvetési fegyelemről. Kifejtette: olyan szabályok kellenek, amelyek hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez, innovációt, javuló versenyképességet és bizalmat serkentenek. Minden piaci szereplő vállal kockázatokat, de nem szabad, hogy ezek a kockázatok jogi vagy szabályozói kockázatok legyenek – tette hozzá.
A kerekasztal-beszélgetésen felszólalt Ilmars Rimsevics, a lett központi bank elnöke, aki elmondta: az euróövezeti döntéshozók végre a megfelelő intézkedéseket hozzák. A lett jegybanki szakember szerint nem lehet az 1929-es válság idején alkalmazott eszközöket alkalmazni, nem lehet pénzt nyomtatni. Rimsevics szerint egyértelmű, hogy jelentős kiadáscsökkentésre van szükség, ami nagyon nehéz. Ehhez elengedhetetlen, hogy a lépések kellő sebességgel, hitelességgel szülessenek meg, továbbá, hogy a politikusok sajátjukénak vallják ezeket a lépéseket.
Simor és Rimsevics a beszélgetésen egyetértet abban, hogy nagyobb hátránya származna az euróövezet tagállamoknak a térség elhagyásából. Simor András kifejtette: összetettségében kell vizsgálnia kérdést, és a valutaleértékelésből származó versenyképességi előnyt vélhetően kiszorítanák például a megugró kamatszintek hatásai. A magyar jegybankelnök az euró bevezetéséről úgy vélekedett, az alapvető kérdés nem az, hogy csatlakozzon-e Magyarország a közös pénznemhez, hanem hogy mi a legjobb időzítés.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke a vita után, a jegybank függetlenségét firtató újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, a nemzeti bank „nem lehet más, mint független”.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
Miközben Ázsia és más térségek erősödnek, a kontinens országai között nő a széthúzás.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
Kijev szerint új helyzet következhet a háborúban.
Több településen is választásokat tartottak, hol polgármestert, hol képviselőt választottak a lakosok.
Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a nyomást a Krím-félszigeten.
