Vihar zúdul az országra, már a figyelmeztetést is kiadták (Videó)
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Egy most nyilvánosságra hozott szakértői vélemény szerint a vörösiszap-katasztrófa elsőrendű oka a gát ridegtörése volt, ami a talaj tönkremenetele miatt következett be.
Egy most nyilvánosságra hozott szakértői vélemény szerint a vörösiszap-katasztrófa elsőrendű oka a gát ridegtörése volt, ami a talaj tönkremenetele miatt következett be. „A kiszakadt sarok környezetében a gáttest alatt közvetlenül megtalálható kövér agyag a szilárdságának nagy részét az eltelt évek során elvesztette, a lúgtartalmú folyadék ugyanis az agyagban kationcserét indukált. A merev gát kiterjedt hosszon ezen a gyenge szilárdságú altalajon feküdt” – közölte a Veszprém megyei Napló-online, Kertai István vízépítő mérnökre hivatkozva. A szakértő – aki Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár felkérésére vizsgálódott a helyszínen – emellett más okokat is megnevez.
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint a talajtörés Mal Zrt. tevékenysége miatt következett be. Ezek a tározók nincsenek szigetelve, a technológiákat pedig a tulajdonosnak kellett felügyelni, az ő feladata megtenni a szükséges lépéseket – szögezte le az államtitkár. Hozzátette: ma is fenntartja azt a gyanúját, miszerint a kiszakadt tízes tározót túltöltötték, ami miatt sokkal nagyobb nyomás nehezedett a falakra. Az államtitkár szerint a több millió köbméter vörösiszap nagy valószínűséggel nem oszlott el egyenletesen a tízes tározótérben, a kiszakadt sarokba több folyadék, mint szilárd anyag kerülhetett. Nagyobb nyomás keletkezhetett, ami lefelé nyomta a tározó tartalmát a talajba – tette hozzá.
Mivel a Malnál egyik tározó sincs alul szigetelve, átázott az altalaj, azután a talaj a talajon elcsúszott, talajtörés következett be – szögezte le az államtitkár, hozzátéve: mindezért a Mal tulajdonosai és a céget üzemeltetők a felelősek, hiszen a talajtörés a cég tevékenységének következménye.
Az államtitkár véleménye szerint a Mal tulajdonosai nagy valószínűséggel nem akarták folytatni a cég tevékenységét 2011. február 28-a után, amikor is lejárt a környezetvédelmi engedélyük, hiszen 2010. október 4-ig – a katasztrófa időpontjáig – nem kértek újabb engedélyt a cég tevékenységének majdani folytatására.