Van olyan alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés, amit egyszerűen beemelnek az alkotmányba, így már nem lesz azzal ellentétes.
Alkotmányos megoldásokra törekszik a Fidesz azokban a rendelkezésekben, amelyeket megsemmisített az Alkotmánybíróság, közölte Lázár János. Hozzátette: a hírekkel ellentétben nem ismerték a testület döntéseit, semmilyen háttéregyeztetés nem volt, tiszteletben tartják az Ab integritását.
A médiaszabályozásban talált alkotmányellenes elemekről szólva elmondta, az Ab döntése szerint a vizsgált szabályozási rész alapvetően alkotmányos, csak részkérdések nem az. Ezt tudomásul veszi a Fidesz, és támogatja a korrekciót, ami valószínűleg a tavaszi ülésszak során történik majd. Hozzátette ugyanakkor, hogy a legfontosabb, hogy az Ab úgy ítélte meg, lehet Magyarországon szabályozni az írott és az elektronikus sajtót. „Húsz év után végre az Ab feketén-fehéren kimondta, igenis lehet az írott és az elektronikus sajtóra szabályokat alkalmazni. Hogy ezek technikai értelemben helyesek vagy helytelenek, jók vagy rosszak, az egy más kérdés” – fogalmazott.
Lázár János sajnálja ugyanakkor az Ab álláspontját a büntetőeljárási törvény több rendelkezésének megsemmisítésével kapcsolatban. Hozzátette: a kormányoldal továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a legfőbb ügyésznek, amíg nagyok a bíróságok ügyterhei – az Országos Bírósági Hivatal elnökével egyeztetve –, legyen mérlegelési jogköre azzal kapcsolatban, hol emel vádat. Az erről szóló javaslatot már benyújtották, és új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályban rögzíteni is fogja a Ház, így az alkotmányos alapelv lesz. Lázár János hozzátette, hogy a más passzusokat érintő Ab-döntéseket részletesen elemzik majd „az igazságszolgáltatás hatékonysága szempontjából, mert az igazság mihamarabbi kiderülése mindenki számára fontos Magyarországon”. Lázár szerint „alkotmányos megoldásra fogunk törekedni az Ab döntését tiszteletben tartva”, várhatóan szintén a tavaszi ülésszakban. Az eljárások gyorsításáról nem mondanak le.
Az egyháztörvény megsemmisítésével kapcsolatban azt mondta, okafogyottnak tartja a döntést, hiszen a testület a Fidesz szakértőihez hasonlóan eljárási hibákat állapított meg, s már pénteken bejelentették: hatályon kívül helyezik a törvényt. Az érdemi tartalmában nem változó új egyházügyi törvényt várhatóan december 30-án fogadja el az Országgyűlés. Megjegyezte, az átmeneti törvényben is szabályozzák majd az egyházügyi törvény legfontosabb alapelveit, így például hogy a parlament dönt arról, hogy mi lehet egyház és mi nem.