A kilátásba helyezett bírságok miatt a november eleji pótösszeírásokon sokan részt vette azok közül is, akik korábban megtagadták a népszámláláson való részvételt.
Virágh Eszter, a KSH népszámlálási szóvivője az MTI-vel közölte: az adatszolgáltatást megtagadókkal szemben szinte minden megyében indítottak eljárást a jegyzők, de sok esetben ezek nem végződtek bírságolással. Akik ugyanis inkább csak egyfajta „hőzöngésből” utasították el a részvételt, azok általában meggondolták magukat, amikor megtudták, hogy a bírság fejenként 50 ezer forint is lehet – tette hozzá.
A szóvivő kitért arra, hogy szabálysértési eljárás indult néhány esetben azok ellen is, akik tudatosan hamis adatokat írtak be a kérdőívekre. Ilyen esetről számoltak be az egyik dunántúli megyéből, ahol azért indítottak eljárást, mert az önkormányzathoz berendelt hattagú család megjelent ugyan a pótösszeírásra, de komolytalan, megtévesztő adatokat írt rá a kérdőívekre.
Virágh Eszter kiemelte: a válaszmegtagadás alapvetően nagyvárosi jelenség, és általában a módosabbakra jellemző. Beszélt arról is, hogy a budapesti kerületekben, „úgy tűnik, egyre kevésbé van szükség” szabálysértési eljárások indítására, az egyik belvárosi kerületben például csak három ilyen esetről tudnak. Azok közül, akik október végéig nem válaszoltak a népszámlálási kérdőívekre, sokan meggondolták magukat, és részt vettek a novemberi eleji pótösszeíráson. A budapesti kerületekben gyakran 300-an álltak sorba a jegyzői iroda előtt - tette hozzá a szóvivő.
Milyen hatással van a képernyő-központú kultúra az agyunkra, és mit tehetünk azért, hogy a gyerekek ne veszítsék el a fantáziájukat? Susan Greenfield idegtudóssal beszélgettünk!
Olyan szakadék, ami ma sok nyugati társadalmon belül van, a vallásháborúk óta nem volt. Ez szinte már közhely, de a miértet a szakadék egyik oldalán sem nagyon próbálják megérteni – néhány kivételtől eltekintve.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A politikusok és a politika megfojtja a normális emlékezést és ünneplést.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Fabrizio Romano is megerősítette az erről keringő híreket. De az is kiderült, hogy nem csak Szoboszlai együttese szeretné megszerezni.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint csaknem 580 ezer orosz katona harcol Ukrajna ellen.
