Történelmi sikernek nevezte a kettős állampolgárság megalkotását a miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet ülésén. Orbán Viktor szerint megszűnt a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációja.
A kettős állampolgárság jogintézményének megalkotása történelmi siker Magyarország számára – jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) X. ülésének második napján. A miniszterelnök szerint a kettős állampolgársággal, a nemzetstratégiai cél megvalósulásán túl, megszűnt a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációja. Öntudat nélkül egy nemzeti közösség nem lehet sikeres, és nem érhet el gazdasági előnyöket sem – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint bár a kormányváltás óta továbbra is tombol az európai válság, a magyar kabinet - igaz, „vért verítékezve”, „tégláról téglára, lépésről lépésre haladva”, de - újjáépíti az országot, és sikert siker követ. Hangsúlyozta, ez akkor is így van, ha a mindennapi életszínvonalban még nagyon sok pozitív változásra van szükség ahhoz, hogy az emberek maguk is sikeresnek érezzék mindazt, ami történik Magyarországon. Szerinte a Kárpát-medencei magyarság a következő években egy fokozatosan erősödő anyaországgal számolhat, amelynek gazdasági lehetőségei ugyan nem bővülnek úgy, mint 1998 és 2002 között, „de kétségkívül bővülni fognak”. A kormányfő kiállt amellett, hogy a magyar államnak továbbra is a saját nemzeti érdekeiből kell levezetnie a mindenkori lépéseit, saját magyar gazdasági modellt kell építenie.
Orbán Viktor szerint a magyar államnak a Kárpát-medencében cselekvő államnak kell lennie, ki kell állnia a magyarokért, és „nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él”. Azt is mondta, hogy erősíteni kell a kapcsolatot a szomszédos államokban kormányon vagy ellenzékben lévő, de a közép-európai együttműködés jegyében „velünk együttműködni hajlandó és képes politikai erőkkel”.