Kahler: A Lex Biszku nem több, mint gesztus

Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségét kimondó törvénytervezetnek kevés gyakorlati haszna lehet, inkább a kommunista rendszer jogsértéseinek megtorlását teheti elfogadottabbá - véli az Antall-kormány idején felállított Történelmi Tényfeltáró Bizottság egykori vezetője, Kahler Frigyes.

Vagy negyven per indult az 1956-os sortüzek felelősei ellen, ám részben bizonyítottság hiánya okán kevesebb mint tíz ítélet született - írja a NOL. Kahler Frigyes megjegyezte, ezekben az ügyekben a visszamenőleges hatály megsértése nélkül jártak el az illetékesek. A bíró úgy látja, mivel ide vonatkozóan nemzetközi jog volt érvényben, az ügyekben tovább lehetett volna menni, például azokat is előállítani, akik a törvénysértő eljárásokra utasítást adtak. Kahler Frigyes Biszku Béla egykori belügyminiszter mellett az akkori legfelsőbb bírósági bíró, Mátyás Miklós, illetve néhány második, harmadik vonalbeli állami vagy pártvezetőt is felelősségre vonna.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász ugyanakkor már többször jelezte, súlyos értelmezési problémákat okozhat, hogy a hatályos Btk. emberiség elleni bűncselekmények címet viselő fejezete több helyen elüt a genfi, és más ilyen témájú egyezmények álláspontjától. A NOL szerint a jogalkotó a Lex Biszku néven emlegetett indítványt ismét elutasíthatja. Megjegyzik, a nemzetközi kapcsolatokban is problémát jelenthetne, ha emberiesség elleni bűntett felelősének kiadatását kérnék Magyarországtól.