Az államhoz kerül a gerinchálózat

2011. november 10. 17:22

Legalább százmilliárd forintot spórolhat a Magyar Villamos Műveknek Koszorús László a villamosenergia-törvényhez benyújtott módosító indítványa - írja a hvg.hu. Ennek nyomán az elektronikus kormányzati informatikai infrastruktúra működtetése már decemberben állami kézbe kerülhet, noha az átállás túl gyorsnak és aggályosnak bizonyulhat.

Legalább százmilliárd forintos megtakarítást eredményezhet Koszorús László, az Informatikai és távközlési albizottság elnökének javaslata a hvg.hu értesülései szerint. A fideszes politikus villamosenergia-törvényhez (vet) nyújtott be módosító indítványt, kezdeményezve az elektronikus kormányzati informatikai infrastruktúra átalakítását. Ennek nyomán a Nemzeti Távközlési Gerinchálózatot a jövőben a Magyar Telekom érdekeltségi körébe tartozó T-Systems helyett a Magyar Villamos Művek (MVM) és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) működtetheti.

A hvg.hu úgy tudja, a T-Systems-szel kötött szerződés januárban lejár, így az átállásra már decemberben sor kerülhet. A portál megjegyzi, az üzlet elvesztése elsősorban presztízsveszteség a Telekomnak, anyagilag nem jelent nagy kiesést. A cikkben az olvasható, nem indokolt, hogy a tárca nemzetbiztonsági szempontokra is hivatkozik, hiszen ilyen jellegű problémák nem merültek fel.

A hvg.hu cikkében arról is beszámol, hogy a gerinchálózat ügye az elmúlt hónapokban komoly belharcokat eredményezett a kormányzatban. Megjegyzik, ennek vált áldozatává többek között Vasváriné Menyhárt Éva (NFM) hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkár, Kratochwill Péter, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke, illetve Nyitrai Zsolt, az NFM infokommunikációs államtitkára.

„Nem hiszek az értékalapú külpolitikában” – Philip Pilkington a Mandinernek

Belföld

„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Sorrend:

Silcon

2011. november 11. 23:30

A képen látható oszlopon 2x3 fázis fut, azaz "kétrendszerű". Ezek a vezetékek az oszloptól elszigeteltek. A csúcsában egy vékonyabb vezető fut, mely fémesen kapcsolódik az oszlophoz, ez a villámvédő vezető. Tizenéve ezeket tömegével cserélték le OPGW-re (optical ground wire). Ez ugyanolyan huzalokból sodrott fémvezeték, csak a belsejében kialakított csövecskében üvegszál fut, általában 36 szál. A csövecskében a szál enyhén hullámosan fut, azaz hosszabb mint a fémvezető, mert eltérő a hőtágulása. Ha nem így lenne, melegben, amikor a vezeték megnyúlik, az üvegszálnak kellene megtartani, ami nyilván nem megy. (Vannak olyan oszloptípusok, amelyeknek két csúcsuk van és két villámvédő is fut rajtuk. Ezek általában szélesebb kivitelűek.) A fémvezetők se egyszerű szerkezetek, a belsejük acélsodrony, a külseje (akár több rétegben is) alumínium, úgy hívják, hogy ACAL. Az acél biztosítja a teherviselő képességét. Ami a lényeg: az MVM-nek már most is van ilyen optikai rendszere. A főelosztóhálózat 120kV-os vezetékeiben is sok helyen van ilyen, de többnyire nem az áramhálózati társaságok tulajdona, hanem hírközlési cégeké.

Válasz erre

tarackos

2011. november 11. 09:15

Örülök, hogy már az MVM is mindenhez ért, biztosan sokkal színvonalasabb üzemletet egy áramszolgáltató mint egy informatikai szolgáltató. Reménykedjünk, hogy nem omlik össze. Hudöfákk ez a Koszorús?

Válasz erre