Nem az alkotmány az új, hanem az alkotmányos hozzáállás, amellyel csökkentették az alkotmány tekintélyét - mondta Sólyom László egy budapesti konferencián szombaton.
Nem az alkotmány az új, hanem az alkotmányos hozzáállás, amellyel csökkentették az alkotmány tekintélyét - mondta Sólyom László volt köztársasági elnök a Történelemtanárok Egyletének országos konferenciáján szombaton. Az Alkotmány és történelem című rendezvényen a volt államfő, az Alkotmánybíróság egykori elnöke kiemelte: elfogadhatatlan, hogy az új alaptörvény nem számol teljes hatáskörű Alkotmánybírósággal. Hibának nevezte továbbá, hogy mivel „a szemmel látható hatalomkoncentrációt” veszélyeztetné a parlamentet feloszlatni tudó köztársasági elnök, az államfőnek ezt a jogát nem is foglalták bele az új alaptörvénybe.
Sólyom László ugyanakkor úgy látja: az alkotmány működőképes lehet, ha a parlamentáris rendszert működtetni tudja. Pozitívumként értékelte, hogy végül sikerült megvédeni az Alkotmánybíróság bizonyos jogait, amelyek segítségével a testületnek lehet „hatalma a kétharmados parlamenti többség felett”. Az alkotmánynak a civil szervezetek életében is jelen kell lennie - hangsúlyozta.
Az, hogy Magyarországon milyen lesz a politikai rendszer, „az az intézményrendszerben részt vevő emberek szerepfelfogásán múlik” - mondta, hozzátéve: a rendszerváltás utáni eddigi parlamentek elfogadták, hogy az alkotmány felettük áll. Hogy az új alaptörvényt kiteszik munkahelyeken, Sólyom László „hihetetlen dilettantizmusnak” nevezte, mert meglátása szerint ami igazán lényeges az alkotmányban, az nem tisztázott, „azt suta szertartások nem pótolhatják”.