Nem az alkotmány az új, hanem az alkotmányos hozzáállás, amellyel csökkentették az alkotmány tekintélyét - mondta Sólyom László egy budapesti konferencián szombaton.
Nem az alkotmány az új, hanem az alkotmányos hozzáállás, amellyel csökkentették az alkotmány tekintélyét - mondta Sólyom László volt köztársasági elnök a Történelemtanárok Egyletének országos konferenciáján szombaton. Az Alkotmány és történelem című rendezvényen a volt államfő, az Alkotmánybíróság egykori elnöke kiemelte: elfogadhatatlan, hogy az új alaptörvény nem számol teljes hatáskörű Alkotmánybírósággal. Hibának nevezte továbbá, hogy mivel „a szemmel látható hatalomkoncentrációt” veszélyeztetné a parlamentet feloszlatni tudó köztársasági elnök, az államfőnek ezt a jogát nem is foglalták bele az új alaptörvénybe.
Sólyom László ugyanakkor úgy látja: az alkotmány működőképes lehet, ha a parlamentáris rendszert működtetni tudja. Pozitívumként értékelte, hogy végül sikerült megvédeni az Alkotmánybíróság bizonyos jogait, amelyek segítségével a testületnek lehet „hatalma a kétharmados parlamenti többség felett”. Az alkotmánynak a civil szervezetek életében is jelen kell lennie - hangsúlyozta.
Az, hogy Magyarországon milyen lesz a politikai rendszer, „az az intézményrendszerben részt vevő emberek szerepfelfogásán múlik” - mondta, hozzátéve: a rendszerváltás utáni eddigi parlamentek elfogadták, hogy az alkotmány felettük áll. Hogy az új alaptörvényt kiteszik munkahelyeken, Sólyom László „hihetetlen dilettantizmusnak” nevezte, mert meglátása szerint ami igazán lényeges az alkotmányban, az nem tisztázott, „azt suta szertartások nem pótolhatják”.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Kérdés, hogy az új többség mit vár a köztársasági elnöktől?
Az EU nem fog megvédeni sem minket, sem a népet némi kis antidemokratikus rendezkedéstől.
Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa példátlanul őszinte és sokkoló jelentést tett közzé az ungvári toborzóközpontban (TCK) uralkodó állapotokról. A vizsgálat során kiderült, hogy súlyos betegeket és testi fogyatékossággal élőket is kényszerrel tartanak fogva higiéniailag katasztrofális körülmények között.
Az osztályellenség kollektív likvidálásának Vendée a prototípusa. Szilvay Gergely írása.
Egyértelműen fogalmazott Robert Fico.
„A Tomahawkok és más új eszközök is ezek közé tartoznak, amelyek valóban rászoríthatják Oroszországot a háború befejezésére” – jelentette ki az ukrán elnök.
Az ügynökakták – minden ellenkező híresztelés ellenére – nyilvánosak, megismerhetőek, kutathatóak.
Elemzők szerint a konkrét büntetőügyekbe való politikai beleszólás alááshatja a jogbiztonságot, és veszélyes fegyverré teheti az állami hatalmat.
