Néhány száz érdeklődő előtt felvonták a nemzeti lobogót vasárnap reggel a Kossuth téren. Schmitt Pál köztársasági elnök a Parlament főbejárata elől kísérte figyelemmel a ceremóniát. Több mint félszáz megemlékezést tartanak országszerte ma az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 22. évfordulóján.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 22. évfordulóján vasárnap reggel, a Himnusz hangjaira felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth téren. Schmitt Pál köztársasági elnök a Parlament főbejárata elől kísérte figyelemmel a katonai tiszteletadással zajló ceremóniát, miután elvonult a felsorakozott díszzászlóalj előtt.
Az eseményre meghívottak között ott voltak a magyarországi diplomáciai testület képviselői, továbbá politikusok és közéleti személyiségek is. A zászlófelvonást néhány száz érdeklődő figyelte a szemerkélő esőben.
Országszerte egyébként több mint félszáz megemlékezést tartanak. A nemzeti ünnep alkalmából délelőtt tíz és este hat óra között megnyitja kapuit az érdeklődők előtt az Országház. Egyebek között Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Önkormányzat színpadánál mond ünnepi beszédet. A Jobbik a Bankszövetség székházánál tart ünnepi nagygyűlését, az LMP pedig a Műegyetem rakparton emlékezik.
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
Nincs köze ahhoz a világhoz, amit ő képvisel.
Emlékezzünk meg azokról a hősi halottakról is, akik a legdrágább kincset, az életüket adták a hazáért.
November elseje az 1956-os forradalom és szabadságharc fontos napja volt.
Egyetlen javítás is sokat elmond Potápi Árpád Jánosról, akit bonyhádi születésűként is elszakíthatatlan szálak fűztek ősei szülőföldjéhez. Veczán Zoltán nekrológja.
Amerikai idő szerint minden tagállamban este 7-kor vagy fél 8-kor zárják az urnákat.
Azt találgatják, ki lenne a jobb „híd” az Egyesült Államok és Európa között.
