Így alakítanák át a bírósági rendszert

A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. Áder János fideszes európai parlamenti képviselő tervezete szerint a bíróságok központi igazgatását a létrejövő Országos Bírósági Hivatal elnöke nevezi majd ki a bírósági felsővezetőket és a bírákat, megilletik majd a költségvetési és főbb személyzeti jogkörök. Az OBH elnökét a bírák közül - a köztársasági elnök jelölésére - az Országgyűlés választaná kétharmados többséggel kilenc évre.

Az OBH elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatot viszont nem végezne. A testület a Kúria elnökéből és 14 bíróból állna, közülük hétnél több nem lehetne felsővezető. A bírói tanács elnöki tisztségét a tagok töltenék be félévenkénti rotációval, a tagokat pedig az összbírói értekezletek által delegált küldöttek választanák maguk közül.

A bírósági rendszer négyszintű marad: a Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria lép, az ítélőtáblák alatt pedig megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és járásbíróságok helyezkednének el. Ezeken kívül közigazgatási és munkaügyi bíróságok működnének különbíróságként. Ezek csak első fokon járnának el.
 
Az előterjesztés szerint a Kúria elnökét továbbra is az Országgyűlés választja majd - a bírák közül - kétharmados többséggel kilenc évre, a köztársasági elnök jelölésére. Ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

Újdonság, hogy a bírákat háromévenként egy évre ki lehetne rendelni másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül. Erről, ha törvényszék illetékességi területén belül történik a kirendelés, a törvényszék elnöke döntene, ha azon kívül, akkor az OBH elnöke - áll a tervezetben.