Az elfogadott törvény rögzíti: a 2010 májusában hivatalba lépett nemzeti ügyek kormánya azzal szembesült, hogy az előző - Bajnai Gordon által vezetett - szocialista kormány költségvetésében hamis adatok szerepelnek. A költségvetési törvényben leírt főbb számok ugyanis egyáltalán nem feleltek meg a valóságnak: a 3,8 százalékos hiány valójában a 7 százalékot is meghaladta volna.
A nemzeti ügyek kormányának rendkívüli gazdasági intézkedéseket kellett meghoznia annak érdekében, hogy Magyarország elkerülje az adósságválságot és a saját lábára álljon. Az első és a második gazdasági akciótervvel, a bankadó, a válságadó kivetésével, valamint költségvetési zárolásokkal, államigazgatási fizetési plafon bevezetésével sikerült stabilizálni a költségvetést és megteremteni a gazdasági növekedés feltételeit - olvasható a zárszámadási törvény bevezetőjében.
Az akciótervekben szereplő intézkedéssekkel úgy sikerült stabilizálni az államháztartást - és elkerülni az adósságválságot -, hogy az nem eredményezte a növekedés visszaesését. A GPD alakulását 2010-ben ellentétes hatások befolyásolták, az eredetileg tervezett 0,9 százalékos csökkenés helyett a bruttó hazai össztermék végül 1,2 százalékkal nőtt - ismertette Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a 2010. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat expozéjában a parlamentben.
Az eredeti 2010. évi költségvetési törvény a központi költségvetés hiányát 870,3 milliárd forintban állapította meg a parlament, a teljesítés 889,5 milliárd forint lett pénzforgalmi szemléletben, ami azt jelenti, hogy a deficit 19,1 milliárd forinttal több az előirányzatnál. Ugyanakkor az önkormányzati rendszerben a kialakult 232 milliárd forint deficit jóval meghaladta a tervezett 190 milliárd forintos előirányzatot. Így az államháztartás összes hiánya pénzforgalmi szemléletben 1.121,5 milliárd forint lett, 61,1 milliárd forinttal nagyobb az eredetileg tervezettnél.