Íme a zöldbáró, aki besorolt Magyar Péter környékére
Raskó Györgynek központi szerepe volt abban, hogy a hazai élelmiszeripart külföldi kézbe adták.
Bokros Lajos szerint a cukorgyárak nem azok privatizációja miatt, hanem az uniós cukorreform miatt szűntek meg.
Bokros Lajos, az egykori Állami Vagyon Ügynökség (ÁVÜ) igazgatótanácsának tagja, volt pénzügyminiszter a cukoripar magánosítását vizsgáló országgyűlési bizottság előtt elmondta: a 90-es évek elején az ÁVÜ-nél egyetértés volt abban, hogy a magántulajdonon alapuló piacgazdaság létrehozása fontos. Így a cukorgyárak privatizációja is az. A magánosítás célja azonban elsősorban nem a vállalatok eszközeinek értékesítése, hanem működésük további fenntartása volt a cél, azaz a meglévő tőkehiány pótlása. Tőkével azonban akkor főként csak külföldiek rendelkeztek. Bokros jelezte: az ÁVÜ igazgatótanácsának tagjakén a magánosításokat megszavazta, pénzügyminiszterként viszont nem foglalkozott a cukorgyárak privatizációjával.
Beszélt arról is, hogy a cukorgyárak megszűnéséhez a magánosításnak nincs köze, az az unióban lezajlott cukorreform következménye. Az uniós döntéshozók határoztak úgy néhány éve, amikor még olcsó volt a nádcukor beszerzése, hogy csökkenteni kell a tagállamokban a cukorrépa-termelést. Ezt akkor pénzügyileg is támogatták. Jelezte: utólag úgy látszik, ez nem volt okos döntés.