Árpád hídi gázolás: vádat emelt az ügyészség
Az egymással versenyző autók okozta tavaly nyári balesetnek egy vétlen kerékpáros lett az áldozata.
Az Index birtokába került tervezet szerint a bíróságok szintjére emelné az ügyészséget a vádhatóságról szóló sarkalatos törvény tervezete. A legfőbb ügyész a Kúria elnökévével azonos beosztású közjogi méltósággá válhat.
Független, csak a törvénynek alárendelt önálló alkotmányos szervezetként definiálja az ügyészséget az Index birtokába jutott, az ügyészségről szóló sarkalatos törvény tervezete. A javaslatot az Index szerint az ügyészség szakemberei készítették.
A sarkalatos törvénnyel párhuzamosan elkészített, az ügyészek jogállásáról és életpályájáról szóló törvénytervezet kiemelten védett vezetőnek minősíti a legfőbb ügyészt, aki így a Kúria (jelenleg még Legfelsőbb Bíróság) öt közjogi méltóság közé sorolt elnökével azonos beosztásúnak minősülne. A legfőbb ügyész továbbra is a bírói igazgatási csúcsszerv, Országos Igazságszolgáltatási Tanács (illetve a helyébe lépő Országos Bírói Hivatal) tagja maradna, ugyanakkor a Kúria teljes ülésein is részt vehetne. A tervezet - a büntetőeljárási törvénnyel szemben - nemcsak a kiemelt, hanem minden büntetőügyben lehetővé tenné, hogy a legfőbb ügyész döntsön a vádemelés helyéről.
A javaslat emellett jelentősen megemelné az ügyészek alapilletményére vonatkozó, a szolgálati időt díjazó szorzókat. Jelenleg a bírák és az ügyészek alapilletménye egységesen bruttó 356 ezer forint, ami az évek múlásával 14 fokozatban az 1,75-szörösére nő. Az ügyészi életpályáról szóló tervezet melléklete szerint ugyanakkor az első szorzó másfélszeres lenne, a 14. pedig 2,25-szörös, azaz a tervezet jelentős bérfejlesztést ígér - írja az Index, mely megjegyzi: ha a bíróságokról szóló készülő törvény nem tartalmaz hasonló mértékű illetménynövekedést, komoly bérfeszültség alakulhat ki.