Az új alaptörvény kidolgozása még a Horn-kormány idején kezdődött el, a vita és a gondolkodás nem március 15-én fog elindulni, az már több mint 20 éve folyik, hiszen már 1989-ben azon gondolkodott az értelmiség, hogy új alkotmányt kell alkotni - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes az MTI-nek adott interjújában. Semjén Zsolt úgy véli, eddig azért nem született új alkotmány, mert nem volt meg a politikai és társadalmi felhatalmazás, most azonban a parlamenti arányok ezt lehetővé teszik. Az új alkotmány elkészülte után Semjén nem tartja indokoltnak a gyakori módosítgatást.
A miniszterelnök-helyettes hisztériakeltésnek nevezte, hogy a magzat védelmére vonatkozó kezdeményezésüket bírálóik a nők saját teste feletti önrendelkezési jogának korlátozásaként értelmezik. Aki azt állítja, hogy a KDNP javaslata, miszerint a magzatot a fogantatás pillanatától védeni kell, új elem, az nincs tisztában azzal, hogy a mostani alkotmány is biztosítja ezt a védelmet, s kezdeményezésükkel ezt csak kibontják – fogalmazott. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem lehet olyan törvényt hozni, ami a társadalom többsége nem fogad el, nem az a cél, hogy egy betarthatatlan törvényt kényszerítsenek rá a társadalomra, hanem, hogy „prófétai jel módjára” meggyőzzék a társadalmat az emberi élet szentségéről - tette hozzá.
Semjén közölte, ragaszkodnak hozzá, hogy az alkotmány preambulumában a lengyel alaptörvény mintájára szerepeljen az Istenre való egyértelmű hivatkozás, és Magyarország keresztény történelmére, és az egységes magyar nemzet való utalás. Fontos, hogy a preambulumban legyen utalás a Szent Koronára is, mert a koronához való kötődés Szent István óta túlmutat a szorosan vett etnikai dimenziókon, a nem magyar etnikum számára is kifejezi a magyar nemzethez, történelemhez és kultúrához való kapcsolódást ezért azzal a nemzetiségek is azonosulnak - mondta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt azt mondta, egyelőre nem döntöttek arról, hol írják majd alá az új alaptörvényt, hol hirdetik azt ki, és mi legyen az ünnepség menete.