Nem enged a kormány a külföldi nagyvállalatok nyomásgyakorlásának. A Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság közleménye szerint mindezt a magyar lakosság és az ország érdekei miatt teszik.
Az Európai Bizottság hétfőn közölte, hogy vizsgálni kezdte a magyar kormány válságadóról szóló döntését, és azt a levelet is, amelyet az ügyben érintett cégek küldtek a bizottság elnökének.
A Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság ennek kapcsán úgy reagált: a kormány tudomásul vette, hogy a külföldi nagyvállalatok az EU-n keresztül szeretnének nyomást gyakorolni a kormányra a válságadó miatt. „A kormány e nyomásnak a magyar lakosság és az ország érdekei miatt természetesen nem fog engedni” - írják.
Mint fogalmaznak, a válságadókra az ország pénzügyi stabilitása és a költségvetés egyensúlya miatt van szükség. Azért döntöttek mellette, mert nem a lakossággal kívánják megfizettetni az elmúlt 8 év rossz politikáját, hanem azoktól kérik a többletteher vállalását, akiktől lehet, vagyis a kivételes profittal rendelkező szektoroktól. „Ezen okok miatt a válságadók bevezetésével járó vitákat a kormány vállalta, vállalja” - fogalmaznak a közleményben.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Az Európai Bizottság cinikusan használja a jogállamiság fogalmát.
Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
Bámulatos, hol tart már a jogállam a fejlett nyugaton.
