Új alkotmányt – most vagy soha? címmel rendeztek szerdán kerekasztal-beszélgetést a Terror Házában. A rendezvényen felszólaló Stumpf István szerint az alkotmányozás folyamata történelmi lehetőséget jelent: szimbolikusan is lezárhatja a rendszerváltás óta zajló történelmi korszakot.
Új alkotmányt – most vagy soha? címmel rendeztek szerdán kerekasztal-beszélgetést a Terror Házában. A rendezvényen részt vett Gerő András történész, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója, valamint Schiffer András, az LMP frakcióvezetője is. Továbbá felszólalt Stumpf István alkotmánybíró, Balogh András, az MSZP elnökhelyettese, illetve Fricz Tamás politológus is.
Stumpf István leszögezte: „Az alkotmányozással történelmi lehetőség nyílik arra, hogy szimbolikusan is lezárjunk egy korszakot, hogy az elmúlt húsz év alatt bekövetkezett számos változás végre megjelenjen egy új alkotmányban”. Az alkotmánybíró szerint az alkotmány megváltoztatásának szükségességét a kilencvenes években még senki sem vitatta. Az új alkotmány tartalma kapcsán Stumpf szerint három elgondolás van versenyben. Ezek egyike a Szent Korona joghatóságának szellemében íródna, míg a második koncepció alapján csupán néhány ponton módosítanák a jelenlegi alaptörvényt. A harmadik elgondolás egy merőben új alkotmány lefektetését támogatja.
Schiffer András kijelentette: az LMP egyetért bizonyos változtatások szükségességével, ám új alkotmányra nem feltétlenül van szükség. Balogh András, a szocialisták képviselője a jelenlegi alaptörvény védelmében hangsúlyozta: „Nincs alkotmányozási kényszer, jelen alkotmányunk gyorsan született, de nem tákolmány. Kitűnő jogászok időtálló dokumentumot készítettek, melyről nehéz bizonyítani, hogy magán viseli a szocializmus bélyegét”.
Fricz Tamás politológus szerint az is megfontolandó, hogy a köztársasági elnököt ezentúl közvetlenül lehessen választani, hiszen így az elnök személye „pártviták és politikai kötődések fölé emelkedhetne”. Gerő András érdekes hasonlattal szemléltette, mit gondol a jelenlegi alaptörvényről: „Egyéjszakás kalandból is születhet szép, egészséges gyerek. Az alkotmány ilyen lett, amelyhez nagyban hozzájárult az Alkotmánybíróság”.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A Tisza-kormány mindenkit holmi gyilkos bűnszervezet tagjának tekint, aki közreműködött a 2010 után regnáló kormányzásban. Kacsoh Dániel írása.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
Sulyok Tamást pontosan olyan jogszabályi keretek között, pontosan olyan jogi és társadalmi legitimitással választották meg, mint az összes többi elődjét.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Elmarad a Velencei Bizottság tervezett budapesti látogatása, miután a magyar kormány nem biztosított lehetőséget a találkozókra – erről Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője számolt be. A vita hátterében az áll, hogy a nemzetközi jogi testület a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos alkotmányos kérdéseket vizsgálná.
Ötmilliós fizetésért toboroznak elnököt a szervezet élére, és láthatóan mindent megtesznek, hogy mindenkit kizárjanak a Fidesz környezetéből.
Az igazság, a tények itt már fabatkát sem érnek. Bilincses vágóképek kellenek Magyar Péternek – a neoávéhá meg intézkedik.
A kórházak tele vannak sérültekkel.
