Lesből támadt az elkövető – ezt tudni a Rózsadombon halálra szúrt egykori RTL-es vezető tragédiájáról
Már azt is tudni, mi vezetett a gyilkossághoz.
Az új médiatörvény-javaslat felszámolná a közszolgálati médiák hírszerkesztőségeit, és központilag az MTI-t bízná meg a hírgyártással. Az előterjesztés lefekteti a közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elveit. A közszolgálati médiaszolgáltatás céljai között említik a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolását, a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítését.
A nemzeti hírügynökséghez telepítené a közszolgálati rádiós és televíziós hírműsorok gyártását A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról című médiatörvény-javaslat, amelyet hétfőn nyújtottak be a parlamentnek fideszes képviselők. „A nemzeti hírügynökség a többi közszolgálati médiaszolgáltató számára kizárólagos joggal hírműsorokat gyárt, továbbá működteti a közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálját, a közszolgálati médiaszolgáltatók más internetes sajtótermékeit, továbbá az internetről elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásait” – rögzíti az Országgyűlés honlapján elérhető, az indoklással együtt 174 oldalas, 228 paragrafusból álló dokumentum.
A rendelkezésre álló kapacitásokat hatékonyabban használná ki a tervezet. A fideszes politikusok – Cser-Palkovics András, Rogán Antal és Menczer Erzsébet – javaslata hatályon kívül helyezné a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi törvényt, és a most beterjesztett indítványban mondaná ki a nemzeti hírügynökség különleges feladatait.
Ennek értelmében a Magyar Távirati Iroda a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat; biztosítja a hozzáférést minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez; közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában.
Az előterjesztés lefekteti a közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elveit. Eszerint a közszolgálati médiaszolgáltatás az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül működik, a közszolgálati médiaszolgáltató vezetői és a tevékenységében részt vevők – a jogszabályok nyújtotta keretek között – szakmai autonómiát élveznek, rendszere biztosítja az elszámoltathatóságot és a társadalmi felügyelet megvalósulását, működésének biztosítása elsősorban a Magyar Köztársaságban élők közös áldozatvállalásával, állami finanszírozás mellett történik, tevékenysége nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre. Az indítvány a közszolgálati médiaszolgáltatás céljai között említi a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolását és gazdagítását, a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítését, megerősítését, a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartását, a fogyatékkal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítését, a határon túli magyarok anyaországgal való szellemi kapcsolattartásának lehetővé tételét.
A közszolgálati médiaszolgáltatók finanszírozásáról a héttagú Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt, amely minden év szeptember 30-ig határoz a következő évben a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszámaira, közszolgálati feladatainak ellátására rendelkezésre álló források elosztásáról. A közszolgálati médiaszolgáltató – közszolgálati céljainak elősegítése érdekében – vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel. A javaslat kitér arra is, hogy a médiatanács közszolgálati kódexet fogad el, amely iránymutatást ad a közszolgálati médiáknak a médiaszolgáltatás megfelelő működési elveire vonatkozóan. A kódex megalkotásához és módosításához a médiatanács mellett működő médiatudományi intézet nyújt szakmai támogatást.