A civilizált világban magas a katonák társadalmi presztízse, történelmünk során a honvédelem mindig szent ügy volt
1848-49 óta a honvéd-honvédség kiemelten pozitív fogalompár a magyar közgondolkodásban. Csóti György írása.
Ma a honvédség újjáépítése zajlik, képesnek kell lenni a haza fegyveres védelmére, mert a haza védelme nemzeti ügy - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter Pákozdon vasárnap. „Amelyik ország nem tartja el a saját katonáit, az más országok katonáit fogja eltartani” - tette hozzá.
A miniszter a pákozd-sukorói csata 162. évfordulójának alkalmából rendezett eseménysorozaton vett részt. Ünnepi beszédében Hende Csaba felidézte a szabadságharc történetének fontos állomását, amikor 1848. szeptemberében az új kormánynak hadsereget kellett szerveznie. Hangoztatta: hadsereget szervezni nem lehet csak lelkesedésből: a katonaság szakma, hivatás, amely egész embert kíván. 1848-ban sok lelkes férfi lépett a katonai hivatás útjára - tette hozzá.
Hende Csaba rámutatott: a pákozd-sukorói ütközet arról is döntött, hogy van-e lehetőség katonaság létrehozására. A miniszter beszédében méltatta a hagyományőrzők tevékenységét, külön köszöntötte Ádám Barna alezredest, aki Portugáliából lóháton érkezett haza Pákozdra.
Hende Csaba hangoztatta: képesnek kell lenni a haza fegyveres védelmére, mert a haza védelme nemzeti ügy. Szavai szerint a honvédség gerince rendelkezésre áll, s a feladat iránti érdeklődést jelzi, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonai vezetői szakán húszszoros volt a túljelentkezés. A miniszter hangsúlyozta a honvédelmi nevelés újraindításának fontosságát, mint mondta: „újra hadat szervezünk”. Megfogalmazása szerint amelyik ország nem tartja el a saját katonáit, az más országok katonáit fogja eltartani, „ennek azonban mindig ára van”.