Hogyan vált politikai eszközzé a jogállamiság az uniós intézmények kezében? Milyen kompromisszumos megoldás születhet a kormány és Brüsszel között, hogy Magyarország hozzájuthasson az uniós pénzekhez? Az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatóját kérdeztük Világrend című podcast-műsorunkban.
***
„Az Európai Unió soros elnökségét fél évente váltakozva látják el a tagállamok. Minden államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is részt venni ebben a feladatban” – kezdte a beszélgetést Gát Ákos Bence a múlt heti európai parlamenti állásfoglalásra reflektálva, amely Magyarországot alkalmatlannak nevezte az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségére.
A soros elnök határozza meg az EU féléves programját, elnökli az üléseket, tárgyalja a politikai döntéseket, így ez nemcsak politikai, de hatalmas adminisztratív feladat is, amely fél évre az EU középpontjában helyezi az elnökséget betöltő tagállamot. Nem véletlen, hogy a „renitens” Magyarország közeledő, 2024 második felében esedékes elnöksége politikai ellenállást váltott ki a politikai ellenfelek részéről.
Az uniós szakértő emlékeztetett:
és ez a forgatókönyv most az Európai Parlament nyomására sem valószínű. Ezen még az sem változtat, hogy hazánk ellen évek óta folyik a 7-es cikkely szerinti eljárás, annak is az első paragrafus szerinti „enyhe” változata, amely csupán azt vizsgálja, hogy megvan-e a veszélye annak, hogy Magyarországon sérül a jogállamiság. Ennek lezárulása után indulhatna a második paragrafus szerinti, valós jogállamisági eljárás, amely már a jogállamiság konkrét megsértésének eseteit venné górcső alá, de még ennek legsúlyosabb kimenetele is csak az lenne, hogy a Tanács ajánlásokat tenne a magyar kormány számára.
„Az Európai Parlament az elmúlt években radikálisabb baloldali fordulatot vett” – értékelt az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója, hozzátéve, hogy ebben nagy szerepet játszott az is, hogy az Európai Néppárt a Fidesz kilépése óta rendszeresen csatlakozik a magyar kormány uniós bírálatához. Az EP politikai testület, amely hatáskörét folyamatosan átlépve próbál eljárásokat indítani olyan államok ellen, amelynek politikai irányultsága a Parlament baloldali-liberális mainstream többségének nem tetszik.
Gát Ákos Bence szerint megjósolhatatlan a 2024-es EP-választások kimenetele, ezért
hogy megakadályozzák Magyarország uniós soros elnökségét, amely éppen az EP-választások után következne.
A múlt héten öt frakció támogatásával ment át az EP-n a nem kötelező érvényű elítélő határozat, az EP-képviselők szerint azért nem akarják a magyar elnökséget, mert „nem demokratikus állam nem lehet EU-elnök”. A magyar kormány szerint háborús álláspontja miatt nem akarják a tisztség közelébe engedni az országot. „Az Európai Parlament, amely többek között azért aggódik, hogy nem valósul meg Magyarországon kellőképpen a pluralizmus és a szólásszabadság, mindent elkövet, hogy hazánk 11 vagy 12 év alatt még fél évig se kapjon semmilyen megszólalási lehetőséget az európai uniós média színterén” – tette hozzá Gát Ákos Bence, aki szerint ez a kettős mérce sok mindent elmond az Európai Parlamentről.
A kutató arra hívta fel a figyelmet, hogy
Úgy vélte, több múltbeli bizonyíték van arra, hogy az EU az álláspontok miatt bünteti Magyarországot, így például a helyreállítási alap forrásainak utalásáról anno már közel volt az egyezség, amikor gyermekvédelmi törvény elfogadása után a folyamat hirtelen megszakadt, majd a kezdeti tagadás után később az Európai Bizottság elismerte, hogy ez a kifogásolt jogszabály lett az oka a pénzek visszatartásának.
„Magyarországot sem demokráciából, sem jogállamból nem illik kioktatni, és nincs is erre szükség” – fogalmazott Gát Ákos Bence, aki szerint Magyarország régi alkotmányos hagyományokkal rendelkező ország, az 1990-es évek óta pedig demokratikus jogrend van életben. Úgy vélte,
nincs szükség arra, hogy erre külön uniós szervet hozzanak létre, sem arra, hogy a jogállamiság tartalmát, kritériumrendszerét az Európai Bizottság vagy a Velencei Bizottság határozza meg a tagállamok számára.
Arra a kérdésre, hogy az EU jogállamisági mechanizmusai, eljárásai összhangban vannak-e az uniós joggal, ezek bevezetésére van-e az uniós intézményeknek szerződéses felhatalmazásuk, podcastunk vendége nemmel válaszolt. Mint mondta, egy évtizede tart az a folyamat, hogy az intézmények folyamatosan lejjebb tolják az ingerküszöböt, és egyre több hatáskört vindikálnak maguknak, és ezeknek a kompetencia-elvonásoknak semmilyen következményük nincs. Ráadásul a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás számos ellentmondást foglal magában.
Egy példa: a 2021 óta életbe lépő új jogi keretrendszer szerint az uniós költségvetés fokozott jogi védelmet élvez azokban az esetekben, amikor a jogállamiság elveinek megsértése veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit. Az új feltételrendszer lehetővé teszi, hogy az uniós költségvetés védelmére hivatkozva az Európai Bizottság intézkedéseket hozzon, mint például felfüggesszen kifizetéseket. A Világrend vendége azonban emlékeztetett:
Gát Ákos Bence rámutatott, hogy ha a kondicionalitási eljárást néhány évvel ezelőtt be akarták volna vezetni az uniós források elvonásával lehetőségével, akkor azt az EU-s intézményrendszer és közvélemény nem támogatta volna; ezért megváltoztatták a jogalapot, amely már azt mondja ki, hogy ha valamelyik uniós tagállam az uniós költségvetésre veszélyt jelent, annak védelmében az EU létrehozhat egy ilyen rendeletet.
„A tendenciák látványosan egy föderális Európai Egyesült Államok irányába mutatnak”
– mondta el Gát az EU politikai irányvonalával kapcsolatban, majd hozzátette, ezt a folyamatot vissza lehet fordítani a nemzetállamok békés együttműködéséhez, leginkább úgy, ha a 2024-es EP-választások jobboldali fordulatot hoznak az unió számára.
„Magyarország a szuverenitás mellett harcol, és ez nem valamiféle romantikus harc” – válaszolt a kutató az uniós pénzek kifizetése érdekében zajló tárgylásokról. Mint fogalmazott, nemcsak a szuverenitásról van szó, hanem mindennapi életünkről, ugyanis ha a jogkörelvonásokkal fokozatosan elvennék Magyarországtól a döntéshozatali-irányítás jogát, és egyre inkább kiépülne egy európai szintű kormányzás, abban az esetben a magyar állampolgároknak egyre kevesebb beleszólásuk lenne saját nemzeti ügyeikbe.
--
A Világrend adásának vendége Gát Ákos Bence, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója, a Danube Institute külkapcsolati vezetője volt.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Orbán Viktor felszólalása az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. szeptember 11-én (forrás: FREDERICK FLORIN / AFP)
Akad olyan képviselő a Tisza Pártban, aki agymosott népnek nevezte a magyarokat, más woke hangokat üt meg, a fővárosi frakcióvezető pedig kétes céges ügyekbe keveredett. Górcső alá vettük a párt eddigi budapesti tevékenységét és politikusainak hátterét.
Hiába hosszabbította meg a saját magáról szóló szavazást a Tisza Párt elnöke, az érdeklődés így is jelentősen visszaesett.
Úgy néz ki, csak biztonsági játékot tud játszani a TISZA Párt elnöke.
Ha valamiért, ezért van értelme politizálni.
Megvan, mikor tárgyalja az Európai Parlament Jogi Bizottsága a TISZA-vezér és Ilaria Salis mentelmi ügyét. Kiderült továbbá, kik lesznek a liberális pártelnök és az antifa aktivista ügyének előadói.
Botrányt botrányra halmoz az európai parlamenti képviselő, ellenzéki pártelnök, aki nem is akart képviselő lenni, a mentelmi jogot is eltörölte volna, viszont ma már épp ez védi.
Még a szavazati jog megvonása is felvetődött.
A rendőröknek a férfi maga mutatta meg, pontosan hol ásta el az anyját, ahol meg is találták a maradványokat.
