„Az EU-ban jelenleg erőpolitika zajlik, baloldali-liberális dominanciával” – Gát Ákos Bence a Mandinernek

***

„Az Európai Unió soros elnökségét fél évente váltakozva látják el a tagállamok. Minden államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is részt venni ebben a feladatban” – kezdte a beszélgetést Gát Ákos Bence a múlt heti európai parlamenti állásfoglalásra reflektálva, amely Magyarországot alkalmatlannak nevezte az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségére.

A soros elnök határozza meg az EU féléves programját, elnökli az üléseket, tárgyalja a politikai döntéseket, így ez nemcsak politikai, de hatalmas adminisztratív feladat is, amely fél évre az EU középpontjában helyezi az elnökséget betöltő tagállamot. Nem véletlen, hogy a „renitens” Magyarország közeledő, 2024 második felében esedékes elnöksége politikai ellenállást váltott ki a politikai ellenfelek részéről.

Az uniós szakértő emlékeztetett:

és ez a forgatókönyv most az Európai Parlament nyomására sem valószínű. Ezen még az sem változtat, hogy hazánk ellen évek óta folyik a 7-es cikkely szerinti eljárás, annak is az első paragrafus szerinti „enyhe” változata, amely csupán azt vizsgálja, hogy megvan-e a veszélye annak, hogy Magyarországon sérül a jogállamiság.  Ennek lezárulása után indulhatna a második paragrafus szerinti, valós jogállamisági eljárás, amely már a jogállamiság konkrét megsértésének eseteit venné górcső alá, de még ennek legsúlyosabb kimenetele is csak az lenne, hogy a Tanács ajánlásokat tenne a magyar kormány számára.

A jogállamisági vád mint politikai eszköz

„Az Európai Parlament az elmúlt években radikálisabb baloldali fordulatot vett” – értékelt az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója, hozzátéve, hogy ebben nagy szerepet játszott az is, hogy az Európai Néppárt a Fidesz kilépése óta rendszeresen csatlakozik a magyar kormány uniós bírálatához. Az EP politikai testület, amely hatáskörét folyamatosan átlépve próbál eljárásokat indítani olyan államok ellen, amelynek politikai irányultsága a Parlament baloldali-liberális mainstream többségének nem tetszik.

Gát Ákos Bence szerint megjósolhatatlan a 2024-es EP-választások kimenetele, ezért

hogy megakadályozzák Magyarország uniós soros elnökségét, amely éppen az EP-választások után következne.

A múlt héten öt frakció támogatásával ment át az EP-n a nem kötelező érvényű elítélő határozat, az EP-képviselők szerint azért nem akarják a magyar elnökséget, mert „nem demokratikus állam nem lehet EU-elnök”. A magyar kormány szerint háborús álláspontja miatt nem akarják a tisztség közelébe engedni az országot. „Az Európai Parlament, amely többek között azért aggódik, hogy nem valósul meg Magyarországon kellőképpen a pluralizmus és a szólásszabadság, mindent elkövet, hogy hazánk 11 vagy 12 év alatt még fél évig se kapjon semmilyen megszólalási lehetőséget az európai uniós média színterén” – tette hozzá Gát Ákos Bence, aki szerint ez a kettős mérce sok mindent elmond az Európai Parlamentről.

A kutató arra hívta fel a figyelmet, hogy

Úgy vélte, több múltbeli bizonyíték van arra, hogy az EU az álláspontok miatt bünteti Magyarországot, így például a helyreállítási alap forrásainak utalásáról anno már közel volt az egyezség, amikor  gyermekvédelmi törvény elfogadása után a folyamat hirtelen megszakadt, majd a kezdeti tagadás után később az Európai Bizottság elismerte, hogy ez a kifogásolt jogszabály lett az oka a pénzek visszatartásának.

A jogállamiság fogalma az EU-ban

„Magyarországot sem demokráciából, sem jogállamból nem illik kioktatni, és nincs is erre szükség” – fogalmazott Gát Ákos Bence, aki szerint Magyarország régi alkotmányos hagyományokkal rendelkező ország, az 1990-es évek óta pedig demokratikus jogrend van életben. Úgy vélte,

nincs szükség arra, hogy erre külön uniós szervet hozzanak létre, sem arra, hogy a jogállamiság tartalmát, kritériumrendszerét az Európai Bizottság vagy a Velencei Bizottság határozza meg a tagállamok számára.

Arra a kérdésre, hogy az EU jogállamisági mechanizmusai, eljárásai összhangban vannak-e az uniós joggal, ezek bevezetésére van-e az uniós intézményeknek szerződéses felhatalmazásuk, podcastunk vendége nemmel válaszolt. Mint mondta, egy évtizede tart az a folyamat, hogy az intézmények folyamatosan lejjebb tolják az ingerküszöböt, és egyre több hatáskört vindikálnak maguknak, és ezeknek a kompetencia-elvonásoknak semmilyen következményük nincs. Ráadásul a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás számos ellentmondást foglal magában.

Egy példa: a 2021 óta életbe lépő új jogi keretrendszer szerint az uniós költségvetés fokozott jogi védelmet élvez azokban az esetekben, amikor a jogállamiság elveinek megsértése veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit. Az új feltételrendszer lehetővé teszi, hogy az uniós költségvetés védelmére hivatkozva az Európai Bizottság intézkedéseket hozzon, mint például felfüggesszen kifizetéseket. A Világrend vendége azonban emlékeztetett:

Gát Ákos Bence rámutatott, hogy ha a kondicionalitási eljárást néhány évvel ezelőtt be akarták volna vezetni az uniós források elvonásával lehetőségével, akkor azt az EU-s intézményrendszer és közvélemény nem támogatta volna; ezért megváltoztatták a jogalapot, amely már azt mondja ki, hogy ha valamelyik uniós tagállam az uniós költségvetésre veszélyt jelent, annak védelmében az EU létrehozhat egy ilyen rendeletet.

A jövő Európája

– mondta el Gát az EU politikai irányvonalával kapcsolatban, majd hozzátette, ezt a folyamatot vissza lehet fordítani a nemzetállamok békés együttműködéséhez, leginkább úgy, ha a 2024-es EP-választások jobboldali fordulatot hoznak az unió számára.

„Magyarország a szuverenitás mellett harcol, és ez nem valamiféle romantikus harc” – válaszolt a kutató az uniós pénzek kifizetése érdekében zajló tárgylásokról. Mint fogalmazott, nemcsak a szuverenitásról van szó, hanem mindennapi életünkről, ugyanis ha a jogkörelvonásokkal fokozatosan elvennék Magyarországtól a döntéshozatali-irányítás jogát, és egyre inkább kiépülne egy európai szintű kormányzás, abban az esetben a magyar állampolgároknak egyre kevesebb beleszólásuk lenne saját nemzeti ügyeikbe.

--

A Világrend adásának vendége Gát Ákos Bence, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója, a Danube Institute külkapcsolati vezetője volt.

--

A beszélgetést itt nézheti meg:

--

Nyitókép:  Orbán Viktor felszólalása az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. szeptember 11-én  (forrás: FREDERICK FLORIN / AFP)