Az orosz-ukrán háborúról, az Egyesült Államokról, Kínáról és Németország kulturális leépüléséről is elmondta a véleményét a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Schmidt Mária a napokban írt hosszabb cikket a Látószög blogon az amerikaiak által indított iraki háborúról. Ennek kapcsán a történész a Mandiner Reakció legutóbbi adásában rámutatott: a 2001. szeptember 11-i, közel 3000 áldozatot követelő terrortámadás „megrendítette az amerikaiak magabiztosságát és a biztonságérzetüket”.
Úgy gondolja, hogy ilyen támadást az Egyesült Államok nem hagyhatott válasz nélkül, háborút hirdetett a terror ellen. Az amerikaiak a terrorcselekmények után példátlan módon megerősítették a nemzetbiztonsági szolgálatokat, és gyakorlatilag „kémországot” csináltak az USA-ból. George W. Bush elnöklése alatt megkezdődött az iraki háború, igaz, a média erősen támadta ezért, de a háború elindulása után stabilizálódott az elnök pozíciója. Schmidt Mária szerint ezzel a terrorellenes háborúval szilárdult meg a katonai, hadiipari, titkosszolgálati „deep state”.
„A bipoláris világrend bukása után hegemón szerepbe került, és mint hegemón szerepben lévő birodalom úgy gondolta, hogy mindent megengedhet magának, és meg is engedett” – utalt Schmidt Mária egy korábbi időszakra, miután a Szovjetunió felbomlott, s az USA egyedüli szuperhatalomként maradt meg a világban. Ebben a mostani évtizedben Amerika új geopolitikai riválisa minden bizonnyal Kína, mivel az ázsiai ország impozáns gazdasági és katonai erőt képvisel.
Arra a kihívásra, ami Kína felől egyre erőteljesebben érkezik, arra valamilyen választ kell adniuk”,
mondta, majd hozzáfűzte, „egy jégkorszak következett be, ami már Donald Trump alatt elkezdődött”. A kínaiak ugyanakkor még egyszer nem fogják hagyni, hogy beavatkozzanak az országuk életébe, mint ahogy a múltban már többször megtették a nyugati országok. Kitért egyúttal arra is, hogy a kínai-tajvani háború kirobbanása esetén az Egyesült Államokban a fiatalabb generáció esetleges katonai hadba állításánál nehezen lehetne megmagyarázni az okot, miért szükséges a konfliktus.
Arra is felhívta a figyelmet a történész, hogy 2003-ban az USA azért is indított háborút Irak ellen, mivel végtelenül magabiztosak voltak a szerepükben. A magabiztosság megrendülése jelenleg abban érezhető, hogy egyre erőteljesebben akarják egyben tartani a NATO-t, „az Egyesült Államoknak már csak a nyugati országok maradtak, és leginkább az angolszászok, akikre igazán lehet számítani”.
A beszélgetés során szóba került, hogy Emmanuel Macron francia államfő a kínai-tajvani konfliktussal kapcsolatban nemrég kijelentette: Európa nem lehet Amerikai vazallusa, s nem érdeke beavatkozni a két ázsiai ország ügyeibe.
Schmidt Mária elmondta, ez az utóbbi a konfliktus az eszkaláció irányába halad. Szerinte
Az orosz-ukrán háború tekintetében Macron inkább kiutat keresne, illetve azt kutatja, miként lehet békét kötni.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint „Franciaországnak mindig Oroszország volt a biztosítéka Németországgal szemben arra, hogy kordában tudja tartani”. Rámutatott: ezért is keresi Franciaország most a helyét, mivel látható Európa hatalmi viszonyainak jelentős megváltozása. Véleménye szerint Franciaország egy újrarendeződő Európában próbál vezető szerepre törekedni egy erősödő Lengyelországgal és egy gyengülő Németországgal szemben. Kitért arra is, Németország teljesen felháborodott Macron szavai után, ám a német külügyminiszter kínai látogatásának, erőteljesre tervezett diplomáciai fellépésének végül nem lett foganatja.
Schmidt Mária reflektált arra is, hogy Németország felvállalná a politikai konfliktust Kínával, ami szerinte aggályos, mivel „Németország legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, és Németország GDP-jének több mint fele a külkereskedelemből származik”. Úgy értékeli, ha az orosz partner után a kínait is elveszítenék, abban az esetben rendkívül nehéz helyzetbe kerülnének. Rámutatott, komoly problémákkal küzd Németország mind politika, mind a német identitás területén. Sőt.
„Németország szellemi és politikai értelemben teljesen eltűnő félben van” – jelentette ki. Szerinte a 15-20 évvel ezelőtt még élő német kultúra jelei akár az irodalomban, akár a filmművészetben vagy a társadalomtudomány területén mára szinte teljesen eltűntek.
A napokban Angela Merkel megkapta a legmagasabb német állami kitüntetést. Schmidt Mária katasztrofálisnak tartja Merkel örökségét, szerinte a volt kancellár tönkretette Németország energiaellátását atomerőmű-ellenes politikájával, a zöld hullám beindításával, amellyel ráadásul jó pozícióba hozta a Zöld Pártot. Szerinte az egyik legfőbb probléma a migrációs válság kezelése volt, de nagy hiba volt a teljes német hadsereg leépítése is. Úgy értékeli, a németek sok szempontból arrogáns magatartásukkal számos szövetségesüket maguk ellen hergeltek.
„Németország megépítette az Északi Áramlatokat, miközben támogatta az Oroszország elleni szankciókat”
– mutatott rá egy ellentmondásra a 2010-es évekből, hozzátéve, az amerikaiak végig ellenezték ezeknek a gázvezetékeknek a megépítését, s ezt nem is rejtették véka alá. Véleménye szerint az Északi Áramlatnak a kiiktatásában erősen feltételezhető az amerikaiak aktív közreműködése. Szégyenletes, hogy az ENSZ elutasította azt a kérelmet, hogy nemzetközi vizsgálóbizottságot hozzanak létre az Északi Áramlat ügyének kivizsgálására.
Az Egyesült Államok és a nyugati narratíva szerint az ukránok a jók, az oroszok pedig a rosszak, és a Nyugat áll morális szempontból a történelem jó oldalán. Schmidt Mária ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „45 évet töltöttem a történelem jó oldalán, és nekem az volt az egyik nagy vágyam, hogy szabadon elmondhassam a véleményemet”.
Szerinte
Úgy értékeli, az amerikaiaknak oda kell figyelniük Orbán Viktor miniszterelnökre, mivel az a hang, amelyet elfojtanak Németországban, azt a magyar kormányfő képviseli. Szerinte Magyarország jövőbeni helyzetét befolyásolják a törökországi választások is, de az is, a türk országokkal miként alakul kapcsolatunk. Közben nagyon képlékeny a helyzet Európában, a politikai kapcsolati háló bővítése pedig létfontosságú.
Elismerte, a geopolitikai térben hazánknak nincs nagy mozgástere, viszont az európai országokról sem mondható el, hogy lennének választási opcióik, mivel az amerikaiakhoz kell igazodni.
A beszélgetés végén Lengyelországra kitérve Schmidt Mária elmondta, a „lengyelek mindent egy lapra tettek fel, arra, hogy az angolszászok nem fogják őket cserbenhagyni”. Csakhogy például a második világháborúban is látható volt, nem álltak ki mellettük. A lengyelek ugyanakkor szerinte „úgy gondolják, hogy végre Európa vezető hatalmává tudnak válni”.
Az orosz-ukrán harcokról szólva egyébként úgy fogalmazott, ez egy picit polgárháború is, és a polgárháborús sebek sokkal-sokkal nehezebben hegednek be, mint amikor nem ilyen egymáshoz közel álló népek harcolnak egymás ellen. Egy polgárháború évszázadokra rányomja a bélyegét az adott társadalomra, „szeretném, ha már a gyászmunkát kezdenénk el, illetve a béketárgyalásokat”.
Nyitókép: SAUL LOEB / AFP
A teljes beszélgetés itt megtekinthető:
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője azt is elárulta a Rapid Extrában, hogy mi lesz jövőre a meghatározó a választói döntésekben.
Radosław Sikorski látogatásának nagyon örült az ukrán kolléga.
A Borbás Marcsi által a Highlights of Hungary díjra jelölt Archigreen azt tűzte ki célul, hogy a városok betondzsungelét is élhetővé, zölddé és fenntarthatóvá lehessen formálni.
Ráadásul mindezt a brüsszeli Politico írta meg.
A Kreml szóvivője nyíltan elismerte, hogy az Ukrajnával folytatott béketárgyalások jelenleg inkább szünetelnek, mint előre haladnának.
Elismert polonistaként Kovács István cáfolta meg a lengyel-magyar kapcsolatok totális leromlását (is) a lap jelenlegi kormány nyakába varró toposzait, de hiába küldte el az ellenzéki lapnak. Íme az írás!
A Liverpool keretében ráadásul a top tízen kívül találjuk őt.
Beverwijk és Heemskerk mind az öt iskoláját bezárták a nyugalom helyreállítása érdekében.
