Dráma: csecsenekre lőttek a Putyin oldalán harcoló észak-koreai katonák, többen meghaltak
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
„Mindkét fél nagyon komoly gazdasági károkat okoz a másiknak, és nem ér el vele politikai eredményt” – mondja Deák András. Mennyivel lesz drágább az élet, ha az oroszok nem indítják újra a földgázcsapot? Miért bizonytalanok az energetikai szankciók hatásai? Az energetikai szakértő válaszol a Mandiner Világrend adásában.
***
A Nyugat gazdasági szankciókkal akarja meggyengíteni Oroszországot, de míg a pénzügyi-technológiai büntetőintézkedések többsége hatékony, bár hosszú évek alatt fejtik ki igazi hatásukat, addig az energetikai szankciók kétélű fegyverek. Ha a világ legnagyobb exportőrének próbálják csökkenteni az exportját, az valamilyen módon ki fog hatni a globális energiaárakra, és a szankciót alkalmazókra is visszahat – magyarázza az adásban Deák András.
Az energetikai szakértő szerint azonban az orosz gázfegyver sem hosszútávú szuperfegyver, ugyanis két-három év múlva a gázszektor adaptálódni fog az új helyzethez, a legtöbb bajba került ország másfél éven belül rendezni fogja energia-utánpótlását, a gázárak pedig egy magasabb, de kiszámítható árszinten megállnak.
„Nehéz időszak lesz minden szempontból” – mondja Deák, aki szerint Magyarországnak 2022-23-ban 20-30 milliárd eurót kell majd kiadnia az energiaimportra – ez akkora összeg, mint a jegybanki tartalék, vagy mint amennyit az EU-tól kapunk hét év alatt.
Melyik szemben álló fél áll jobban a gazdasági háború okozta károk semlegesítésében?
A műsor vendége: Deák András energetikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--