A 67 éves António Guterres 2017. januárjában foglalja el hivatalát. Programbeszédében alapvető változásokat ígért a világszervezet életében és politikájában, vagyis szakítást elődje, a dél-koreai Ban Ki Mun politikájával.
Mint kifejtette: az ENSZ az elmúlt évtizedekben hozzájárult a béke fenntartásához a világban, de eszközei immár nem elegendőek az érdemleges reagáláshoz. „Itt az ideje, hogy az ENSZ elismerje hibáit és fogyatékosságait, és megreformálja működését” – jelentette ki Guterres. Három területen ígért alapvető változást: a békefenntartásban, a fenntartható fejlődéshez nyújtott segítségben és a szervezet működésében.
Az ENSZ diplomáciai szerepét erősítené Guterres
„Több közvetítésre, több diplomáciai tevékenységre van szükségünk” – mondta, s felajánlotta személyes részvételét az ENSZ közvetítő tevékenységében.
Szíriára, az egyik legégetőbb problémára azonban nem tért ki. Programbeszéde után tartott sajtóértekezletén is arra helyezte a hangsúlyt, hogy ő maga készen áll „jóhiszemű közvetítőként megteremteni a bizalom helyreállításához szükséges feltételeket” a szíriai konfliktus résztvevői között.
„A főtitkár nem a világ ura”
Elismerve, hogy „a főtitkár nem a világ ura”, leszögezte, hogy érdemben járulhat hozzá a világszervezet döntő befolyású államainak, elsősorban a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának munkájához.
A franciát, angolt és portugált váltogatva beszélő Guterres „jobb egyeztetést” ígért a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint a békefenntartók (az úgynevezett kéksisakosok) hatékonyabb munkáját a világ válságövezeteiben, például a Közép-afrikai Köztársaságban vagy Dél-Szudánban.
Egyenlő női reprezentáció az ENSZ-en belül is
Az ENSZ működésében a bürokrácia leépítését helyezte kilátásba és hatékonyságot ígért, mert – mint fogalmazott – „elképzelhetetlen, hogy kilenc hónapra legyen szükség ahhoz, hogy valakit terepre küldhessünk”. Fontosnak mondta a nők és a férfiak egyenlő arányát, ennek megteremtését a világszervezeten belül.
Szólt az Európában szerinte végigsöprő populista hullámról, s kifejtette: arra lenne szükség, hogy „újraépítsék a kapcsolatot az állampolgárok és vezetőik között”.
(MTI)