Zelenszkij elnök kárpátaljai látogatását tetteknek kell követnie.
Beregszászba látogatott Volodimir Zelenszkij ukrán kormányfő. A villámviziten köszönetét fejezte ki a kárpátaljai magyarságnak, hogy befogadta a belső menekülteket. Találkozott Babják Zoltánnal, Beregszász polgármesterével is, aki a látogatást értékelve elmondta: „...a háború összeboronált minket (..) Az elnök úr a médiából jól ismert, nem éppen kedélyes hangulatban érkezett, de sokkal pozitívabb kedélyállapotban távozott. Ez a dialógus kezdete lehet a két fél között.”
Reméljük, a sokat tapasztalt városvezető szavait igazolja a jövő, és új fejezet kezdődhet a kárpátaljai magyarság és Kijev hányatott kapcsolatában. Viszont látni kell, hogy
Zelenszkij gesztusának csak a tettek adhatnak fedezetet,
amik régóta váratnak magukra. Ha a makropolitikai helyzetképet szemléljük ugyanis, Magyarország a háború kirobbanásának pillanatától kezdve humanitárius segítséget nyújtott az ukrán menekülteknek. Több százezren érkeztek a keleti határunknál hazánkba, akiket élelmiszerrel, orvosi és pszichológusi segítséggel fogadtunk be, vagy segítettünk a továbbhaladásukban. Kormányzati és civil kezdeményezések támogatták az Ukrajnát kényszerből elhagyókat, ez ideiglenes lakhatást, gyermekfoglalkozásokat és beiskolázási támogatást egyaránt jelentett.
Hasonlóképp szinte azonnal megindultak a kárpátaljai segélyszállítmányok, amik nem csupán a magyar lakosságot, hanem a Kárpátalján élő más nemzetiségeket is segítették. Az MCC például több segélyszállítmányával támogatta Beregszász lakosságát és a tehetséggondozó intézmény több száz fős kárpátaljai közösségét.
A magyar kormány a folyamatos segítségnyújtás mellett a kezdettől deklarálta békepárti álláspontját, ami kizárja a fegyverszállítmányokat, és ellenez minden olyan brüsszeli intézkedést, ami a háború eszkalációját eredményezheti.
A humanitárius segítség és a békepárti állásfoglalás pedig tökéletesen megfér egymással,
mindkettő legitim és felelősségteljes diplomáciai testtartás. Az ukrán vezetés részéről mégis folyamatos kritika érte hazánk külpolitikai irányvonalát, és a kárpátaljai magyarságot is kritikus helyzetbe hozta a háborús politika. Bár közvetlen harci cselekményeknek nem színhelye a térség, a folyamatos migráció, a háború hiánygazdálkodása, a megszorítások Kárpátalját is megtépázták. Tavaly télen heteken keresztül nem volt biztosított a folyamatos áramellátás, családok ezrei maradtak fűtés nélkül, az iskolák jéghideg falak között fogadták a diákokat.
Zelenszkij elnök épp abba a kárpátaljai középiskolába látogatott el, amiben mi is jártunk múlt év decemberében. Csakhogy akkor üres és fűtetlen volt az egész intézmény, amelynek falait a diákok háborús ihletésű rajzai borították (riportunk itt).
Ezt is ajánljuk a témában
Hol van fűtés, világítás és áram, hol nincs az ukrajnai háború folyományaként bizonytalanságba és sötétségbe borult Kárpátalján. A közösség azonban él és élni akar. Riportunk a kismagyar határ túloldaláról!
Ha Zelenszkij megérti, hogy a térség jövőjét az alapvető létfeltételek biztosítása, illetve a nemzetek békés együttélésének lehetősége jelenti, már előreléptünk. A szavakon túl ugyanis valós tettekre van szükség: ilyen a vegzálások nélküli határátlépés biztosítása, a térség magyar iskoláinak, a magyar szimbólumoknak, szobroknak békében hagyása a folyamatos zaklatás helyett.
Ilyen tett lehet az elhibázott és súlyosan kisebbségellenes oktatási törvény újragondolása,
amire Orosz Ildikó, a Kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola korábbi rektora is felhívta a figyelmet bátor levelében.
Bárhogy is alakul a háború, illetve távlatosabban Ukrajna sorsa, a magyar közösséggel Kárpátalján számolni kell. Az ország európai jövője nem képzelhető el a kisebbségek megbecsülése nélkül. Ha Zelenszkij látogatása tényleg fordulatot jelent magyarságpolitikájában, akkor lesz csak fedezete az elnök szavának.
Nem véletlen, hogy az ellenzék „szélhámossággal” és a választók becsapásával vádolta meg a kormányfőt.
Bóna Szabolcs tárcavezető kijelentette, csak biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar emberek asztalára.
Az ukrán titkosszolgálat közlése szerint kimerült uránt találtak egy orosz drónra szerelt rakéta belsejében.
S még egy ideig, úgy tűnik, nem is fogja.
Az MCC kutatója szerint az Európai Bizottság is látja a hiányosságokat, Kijev hiába várja el a gyors csatlakozást az Európai Unióhoz.
A korábbi helyettes-államtitkár üzent a nemzeti oldalnak is.
