Minden háború felesleges

„A sakk olyan játék, amiben minden lépés az ellenlépés kapcsán válik létjogosulttá, vagy sem. Ha az ellenfél benézi, akkor akár a legostobább lépés is jó lehet, sőt, amúgy kiterjedt stratégiák mehetnek a levesbe egy-egy ostoba lépés, illetve ellenlépés esetén. Szóval, a jóslatoknak annyiban van értelmük, amennyiben azok a mindenki által jól ismerhető erőviszonyokból indulnak ki, bár akkor sem feltétlenül úgy alakulnak a dolgok.

Minden háború felesleges, de a legfeleslegesebb az, amelyik minket is érint. Magyar és európai szemszögből nézve az orosz-ukrán háború a lehető legfeleslegesebb borzalom. Bárki bármilyen okkal magyarázza, a megoldandó probléma azonban jelenleg a NATO-orosz határok, illetve a köztük lévő esetleges puffer-zónák kérdése.

Ebben a játszmában Oroszország nem áll jól. Először is a világ bizalmának legalább felét elveszítette, a nimbuszához képest katonai értelemben mélyen alulteljesít, a NATO határai pedig Finnország csatlakozásával jóval közelebb kerültek hozzá. (Ebből a szempontból Svédország egy helyben járatása indifferens, bár kétségtelenül rossz szájízt ad a NATO-országok többségében.)

A NATO azonban roppant alkalmazkodóképességgel bír, hiszen a teljes jogú tagság mellett féltucatnyi egyéb intézményes kötődést, együttműködést gesztorál, így forró helyzetekben nem csupán a tagjaira, hanem sok más opcióra is támaszkodhat. Emellett a NATO-tagországok önállóan, illetve akár csoportosan is vezethetnek katonai missziókat “külföldön”, jelen esetben akár Ukrajnában.”

***

Nyitókép: Mátrai Dávid