„Az ifjú titánok nálunk a budai Várban dulakodnak a demokráciánkért önzetlenül küzdő civil szervezetek aktivistáinak kamerái előtt.
Tudják, hogy a rendőrök keze meg van kötve, a politikai korrektség ma már úgy diktálja, hogy nekik kell elviselniük a felhergelt Antifa-light tinik rúgásait, lökdösődését, alpári szidalmait, emberhez nem méltó, szánalmas viselkedésüket. A felvételeket elnézve a tüntetők egy része nyilván azért van ott, hogy kiélje agresszív ösztöneit, de kétségtelenül van köztük olyan is, aki naiv idealizmusában azt hiszi, hogy a tanáraiért harcol, a demokráciát védi, a korrupció ellen áll ki. Közben a valóságban épp ezen ügyekben teszi a legnagyobb kárt azzal, hogy bukott, munkakerülő politikusok által vezetett erőszakos huligántömeghez csatlakozik, és szégyent hoz Magyarországra.
Biztos vagyok benne, hogy Brüsszelben sokan nagy megelégedéssel fogadják ezt a kis provokációt, van rá külföldön igény, megrendelő és pénz is. Az újságcikkek a békés gyerekeket verő, Orbán Viktor által személyesen irányított rohamrendőrökről írnak, már csak ki kell provokálni valamelyik egyenruhást, hogy meglegyenek a fotók is. Aztán jöhet az Európai Parlament rendőrterrort elítélő nyilatkozata, amilyenek itt az utolsó években megszokott automatizmussal születtek álcivil szervezetek minden egyes hisztériája után.
Rendkívül nagy csodálattal figyelem rendőreink önuralmát és professzionalizmusát. Végül is az ő viselkedésükön lehet leginkább lemérni, hogy milyen fantasztikus átalakuláson ment keresztül a magyar jogállamiság 2006-óta, amikor az akkori kormány saját kleptokráciájának alárendelve a polgárok ellen fordította a rendvédelmi szerveket.”
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi