Orbán Viktor: Zelenszkij elutasította a karácsonyi tűzszünetet
Az ukrán elnök nem fogadta el a magyar ajánlatot.
Úgy tűnik, hogy az elmúlt egy évben Brüsszel többször állt Ukrajna pártjára, minthogy védte volna a saját tagállamai érdekeit.
„A Bizottság azonban a füle botját sem mozdította, hogy segítsen Budapestnek a tárgyalásokon, ahogyan akkor sem emelt szót, amikor Kijev szankciós listára helyezte az OTP-t, mondván az támogatja a háborút. Érdekes módon egyébként a sokkal nagyobb orosz érdekeltséggel rendelkező osztrák Raiffeisen nem került fel ugyanerre a listára. Az is jelzésértékű, hogy egy ukrán cég úgy érzi, hogy hihetőnek tűnik majd azt hazudnia, hogy von der Leyen ezt tanácsolta. És valóban: úgy tűnik, hogy az elmúlt egy évben Brüsszel többször állt Ukrajna pártjára, minthogy védte volna a saját tagállamai érdekeit.
Jó példa erre az ukrán gabona ügye is, ahol végül több ország közös nyomásgyakorlásának köszönhetően volt hajlandó egyáltalán foglalkozni a kérdéssel és később közös megoldást találni.
Az, hogy Brüsszel egyértelműen Kijev és nem a tagállamok pártját fogja ezekben a vitákban, komoly széttartó folyamatokhoz vezethet az Unión belül. Az EU-nak ugyanis éppen ez lenne az egyik lényege, hogy közös érdekképviseletet biztosítson és megszervezze azt harmadik országokkal szemben. Mert bármennyire is fontos Ukrajna erkölcsi támogatása – és ezt nem is vitatja senki – Kijev nem az Unió tagja, ellentétben Magyarországgal, Lengyelországgal, vagy a többi közép-európai országgal. Éppen ezért Ukrajna érdekei csak a tagállamok érdekei után kellene, hogy következzenek.
Amíg azonban Brüsszelben a jelenlegi vezetés fújja a passzátszelet, olyan politikusokkal a soraiban, mint Guy Verhofstadt, aki szerint Ukrajnát kellene Magyarország helyére felvenni az EU-ba, nem sokat várhatunk az Uniótól. Attól az Uniótól, amelynek legfontosabb vezetője, Ursula von der Leyen lassan többet egyeztet Joe Biden amerikai elnökkel, mint a tagállamok vezetőivel. Miközben egyre feltűnőbb, hogy az európai és az amerikai érdek nem egyezik. Ebből a szempontból is elképesztő fontosságú tehát a 2024-es választás, amely után remélhetőleg nemcsak a katari és marokkói, hanem az amerikai befolyásszerzést is kivizsgálják majd Brüsszelben.”
Nyitókép: AFP / Ukrán elnöki hivatal sajtóosztálya
***
***