Nagyon kiakadt Ukrajna a FIFA-ra, bocsánatkérést követel
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
Az EU-nak a „növekedés utáni társadalom” élharcosának kellene lennie, és akkor majd ellenállóbb lesz a külső fenyegetésekkel szemben – érvel egy holland zöld baloldali szerző.
Nyitóképen: zöld klímaaktivisták kunyhói a németországi Lützerath bozótjában (
Érdekes érvelésű publicisztikát írt az EUobserver európai hírportál oldalára egy bizonyos Richard Wouters. A szerző a hollandiai Zöld Baloldal párt Wetenschappelijk Bureau GroenLinks nevű agytrösztjének dolgozik, és egyúttal a Green European Foundation nevű alapítvány vezetőségi tagja.
Wouters cikkében kifejti: az ukrajnai háború ellenére az EU még mindig importál gázt és uránt Oroszországból. Emellett a Kínának való kitettségünk is csak növekedett, miközben a keleti ország uralja a nyersanyagellátást, valamint a napelemek, elemek és mágnesek piacát is. „Így két agresszív autokrácia közé vagyunk szorulva” – írja a szerző.
Kifejti:
a gazdasági növekedés dogmája „még mindig érvényesül”.
Pedig szerinte egy „lassabb” gazdaság segítene az EU-nak csökkentenie az import energiától és nyersanyagoktól való függését, ahogy például a saját tulajdonú autók mennyiségének is visszaszorítása is enyhítene az importkényszeren.
A holland zöld baloldali aktivista kifejti: „a tudomány szerint” kétséges, hogy a további GDP-növekedés összeegyeztethető-e a bolygónk élhetőségével.
Éppen ezért Wouters
úgy látja: az EU-nak a „növekedés utáni társadalom” élharcosának kellene lennie.
Először is – érvel –, az „ökológiai igazságosság” jegyében ha Európa elhagyná a gazdasági növekedést, akkor több természetes erőforrás jutna a globális Délnek, ahol több szükség van a jólétet erősítő növekedésre.
Továbbá, írja, a növekedés utáni EU „ellenállóbb” lenne az ökológiai vagy gazdasági válságokkal szemben. De vajon a növekedést elhagyó Európa képes lenne megvédeni magát az ellenséges hatalmaktól? Az önvédelmi képesség eléréséhez a szerző szerint mélyebb európai integrációra lenne szükség, a demokrácia és a jog uralmának „robusztusabb ellenőrzésére” az EU határain belül, a vétójog megszüntetésére a kül- és biztonságpolitikában, valamint egy közös hangon megszólalni a fontos kérdésekben.
A szerző szerint ugyanakkor az EU-nak az USA-val szembeni kitettségét is csökkentenie kellene, hogy az Egyesült Államok nélkül is meg tudja magát védeni. Ehhez, ismeri el a szerző, fejleszteni kell az európai haderőt.
De ha az EU nem növekedik gazdaságilag, akkor drága lenne ennek a költsége – ezt is elismeri Wouters. Erre a válasza:
a növekedésellenes mozgalom szerint helyes, „ha a közjó kerül előtérbe a túlzott magánfogyasztás helyett”.
Wouters úgy látja: a gazdasági növekedés elhagyása mellett az EU-nak tovább is kell bővülnie. Például Ukrajna is jelentős EU-partner lehetne civil bátorságával és katonai erejével – javasolja.
A holland szerző szerint lehet, hogy a jövőben „spártaibb” lenne az EU, de ez nem nagy ár a demokrácia védelmében, valamint az ökológiai és geopolitikai ellenálló-képesség érdekében.
„Az EU még így is a legjobb lakóhelyek egyike lenne a világon”
– zárja cikkét a holland szerző.
Fotó: Malte Ossowski / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP)